Kelemen Benő (nagy-ernyei), ifjabb,
Kelemen Benő (nagy-ernyei), ifjabb,
jószágigazgató, előbbinek fia, szül. 1792. ápr. 9-kén; 1801-ig atyja nevelte és tanította; szept. 1. a székely-keresztúri unitárius középiskolába vitték; a szünidőket Segesvárt töltötte a német nyelv tanulása végett. 1809-ben Kolozsvárt folytatta s 1814. aug. végezte az unitárius collegiumban tanulását; aug. a marosvásárhelyi cancelláriára ment; 1815. aug. és 1816 nyarán az Erdélyből a bukovinai havasokon át vezető útkészítő bizottság tagja volt. Az ügyvédi censurát is letette s 1816-tól csaknem félszázadig a báró Wesselényiek zsibói uradalmában volt gazdatiszt és jószágigazgató; a nagy br. Wesselényi Miklóshoz, kivel sűrűn levelezett, baráti viszony fűzte; mentora, tanácsadója volt. 1850. ápr. 21. történt halálaig. Ezután még 25 évig viselte fiainak és azok jószágainak gondját. 1875-ben lépett nyugalomba szucsáki (Kolozsm.) jószágára. Több alapítványt tett az unitárius egyházra, iskolákra s más jótékony czélra. Meghalt 1883. jún. 3. Szucsákon 92. évében. (Neje volt: felsőcsernatoni Bod Katalin, Bod Péter utóda, szül. 1805. márcz. 21., egybekelt vele 1826-ban; meghalt 1885. márcz. 19.)
Bölöni Farkas Sándorral, kivel baráti viszonyban élt, szintén levelezett; a báró Wesselényi Miklóssal folytatott levelezésből és egyéb leveleiből is közöl néhányat Jakab Elek a róla írt jellemrajzban; az Ismertetőbe s N. Társalkodóba (1839.) írt czikkeket.
Arczképe, kőnyomat: Kellner és Mohrlüdertől Budapesten 1874-ből névaláírással a Keresztény Magvető 1887. XXII. kötetében.
Hetilap 1854. 99. sz.
Figyelő VI. 1879. 257. l.
Pesti Napló 1880. 295., 296. sz.
Pesti Hirlap 1883. 154. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1883. júl. 22. sz. mellképpel.
Keresztény Magvető 1883. 200. l. (Nekr.), 1887. 146–188. l. (Jakab Elek, K. Benő, kor- és jellemrajz.)
