Keglevich István (buzini gróf),

Teljes szövegű keresés

Keglevich István (buzini gróf),
cs. kir. kamarás, a főrendiház tagja, gr. K. János Nep. főudvarmester és gr. Folliot-Creneville Viktoria fia, szül. 1840. decz. 18. Bécsben; tanulmányai végeztével 1857-ben a katonai pályára lépett és a főhadnagyiságig vitte a 11. sz. dsidás ezrednél. Az olasz hadjárat után a hadseregből kilépett. 1861-ben a főrendiház korjegyzője volt. 1865-ben mint országgyűlési képviselő a conservativ párthoz tartozott. 1867-ben lemondott mandátumáról és ettől kezdve a gazdasági téren működött; 1880. a barsmegyei gazdasági egylet élére állva nagy tevékenységet fejtett ki a hitelszövetkezetek érdekében; felállította továbbá a zsiva-ujfalusi földmíves-iskolát és a jótékonyság terén is buzgólkodott, 20,000 frttal járulván az aranyos-maróthi kórház alapításához, 6000 frtot adott a kisdedóvó czéljaira. 1883. a magyar bortermelők országos szövetkezetének létrehozásán fáradozott; e vállalkozás azonban nem sikerült. Az országos gazdasági egyesületben és a szesztermelők országos egyesületében szintén tevékenységet fejtett ki. Politikai szereplésének fonalát a főrendiházban vette fel ismét, midőn a keresztyén-zsidó házassági törvényjavaslat mellett tartott beszédével nagy feltűnést keltett. 1884-ben az aranyos-maróti kerületben választatott meg pártonkívüli programmal és csakhamar a szabadelvű párthoz csatlakozott. 1885. elején a m. kir. opera s a nemzeti színház intendánsa lett. Mandátumáról ekkor lemondott, de újra megválasztatott; 1887 vége felé intendánsi állásáról mondott le. A főrendiházi tagsághoz való, census alapján álló jogát elvesztvén, a király élethossziglani taggá nevezte ki. Elnöklete alatt jött létre a magyar vígszínház-részvénytársaság.
Czikkei a Borászati Lapokban (1881–84.), a Nemzetben (1886. 319. sz. Az operaház válságáról, 1893. 241. sz. Munkácsy Árpádja); a M. Salonban (1891. A Magyar vígszínház, Munka és haladás, 1892. Duse Eleonora, A porczellángyártás felfedezése Európában, 1892. Az újkor legkiválóbb színésznői, A színpadi öltözék); a Pesti Hirlapban (1891. 221., 223. szám mentelmi jog és párbaj, 227. szám Párbaj és a társadalom, 268. szám Az előadó művészet Magyarországon); a Pester Lloydnak is munkatársa volt.
Munkái:
A magyar mezőgazdasági szövetkezetek kérdése és nézetek annak megoldására vezetendő rendszer fölött. Emlékirat az országos gazdasági egyesület szövetkezeti osztályához. Bpest, 1882.
Über Vereinsthätigkeit auf dem Gebiete der Landwirthschaft. II. Bericht an den Landes-Agrikultur-Verein über landwirthschaftliches Verbandwesen. U. ott, 1882.
Felhívás Magyarország szőlőbirtokosaihoz egy országos borászati szövetkezet létesítése tárgyában. Intézi az országos m. gazdasági egyesület megbízásából. U. ott, 1882.
Keglevich István gróf jelentése a magyar bortermelés érdekében Francziaországban tett utazásának eredményéről. U. ott, 1882.
A magyar bortermelők országos szövetkezete miként fog működni? U. ott, 1883. (Különnyomat a M. Földből.)
Szőlőink átalakítása. U. ott, 1883.
Javaslat a gazdasági egyletek szervezete és munkaterve tárgyában. U. ott, 1884.
Keglevich István gróf véleménye az operáról. U. ott, 1887.
Műiparunk és a lakberendezések tárlata 1892-ben. U. ott, 1891. (Különnyomat a Pesti Hirlapból.)
Országgyűlési beszédei (1865–68.) a Naplókban vannak.
Petrik Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1884. 3. sz. arczk.
Egyetértés 1887. 246. sz. (K. és Jókai Mór)
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT