Katona Clementin (geleji idősb Ábrányi Kornélné),
Katona Clementin (geleji idősb Ábrányi Kornélné),
K. József birtokos a tisztántúli ref. egyházkerület főgondnoka és Kölcsey Antónia (Kölcsey Ferencz költő unokahugának) leánya, szül. 1856. nov. 29. Apán (Szatmárm.); gondos nevelésben részesült a szülői háznál. Már fiatal éveiben kiváló jeleit adta képességeinek, főleg a nyelvek, irodalom és zene terén, hol Székely Imre s Ábrányi Kornél voltak tanárai; ez utóbbihoz 1879-ben ment nőül. A nők érdekeinek a szellemi téren előmozdításán hathatósan működött; ő kezdeményezte s vezette azt a mozgalmat, melyből kifolyólag ezer fővárosi hölgy aláírását sikerült megnyernie az általa fogalmazott azon Hálafelirathoz, melyet ő nyújtott át 1896-ban nyolcz tagú női küldöttség élén Wlassics Gyula közoktatási miniszternek a nők érdekében hozott reformjáért.
Czikkei a Fővárosi Lapokban (1877. Három lyrikus: Horac, Burns, Béranger, angol kútfők után, 1878. Chopin mint tanár); a M. Hirlapban (1891. Michel Angelo és Vittoria Colonna); a Pesti Naplóban (44. sz. Beethoven szerelme, 230., 234. sz. Nemzeti szellem az irodalomban, továbbá Vera és Constance nevekkel aláírott tárczák és divattudósítások, Wilkie-Collinsnek Vak szerelem cz. utolsó regényének és Besant Walternek Toweri apátság cz. három kötetes regényének ford.); a Magyarországban (rendes munkatárs), a Hazánk, Nemzeti Ujság, Egyetértés, M. Tengerpart, Szent Margitsziget, Magyar Lányok, Ország-Világ, M. Geniusz, Képes Családi Lapok, Otthon, Zenelap, M. Bazár. Jókai és Alkotmány cz. lapokban. Eredeti czikkeinek, elbeszéléseinek és rajzainak száma meghaladja a százat.
Munkája: Földön és föld felett. (Tárczák.) Budapest, 1896. (Ism. Vasárn. Ujság 44. sz.)
Képes Családi Lapok 1894. 4. sz. arczk.
Divat-Salon 42. sz. arczk.
Ország-Világ 1896. 2. sz. arczk.
Magyar Nők Lapja 1897. arczk.
