Kapossy Lucián Ignácz (kaposi),
Kapossy Lucián Ignácz (kaposi),
bölcseleti doktor, ev. ref. főiskolai tanár, K. Ignácz birtokos (kinek őse 1713-ban K. Ádám várpalotai megyei tisztviselő nemes volt) és Hofbauer Zsuzsánna fia, született 1849. október 19-én Lovasberényben (Fehérmegyében); szülei 1850-ben Székefejérvárra költöztek, hol gymnasiumi tanulmányai után 1867. szeptember 8. a szent Benedekrendbe lépett; miután a theologiát Pannonhalmán bevégezte, 1874-től 1876-ig Sopronban volt gymnasiumi tanár; 1874. júl. 30. miséspappá szenteltetett föl. 1875. ápr. 30. tanári vizsgát tett.) 1876–79-ig Esztergomban, azután Győrött tanárkodott; 1878. jún. bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1879. szept. saját kérelmére a győri főgymnasiumhoz helyzeték át; decz. 11. a budapesti egyetemen magántanárrá képesítetett; 1880-ban a győri kir. jogakadémián a művelődéstörténelemből előadásokat tartott. Ekkor szerzetétől elvált és 1881. október óta Pápán az ev. ref. kollegium tanára. 1888. máj. a kolozsvári egyetemen tanári vizsgát tett a classica philologiából. 1890. jan. 16. a volapük nyelvből nyert tanári oklevelet. Főtitkára a pápai Jókai-körnek.
Czikkei a Győri Közlönyben (1871. Magány és társaság. A viszontlátás, A szeszes italok hatásai, Az írás mint a jellem ismertető jele, 1872. Az életből, Szeretet és barátság, 1880. 95. sz. Emlékbeszéd Kisfaludy Károly fölött); a soproni főgymnasium Értesítőjében (1875. A természeti és erkölcsi törvények között létező viszony, 1876. A főgymnasium újjá alakításáról okt. 5. 1875.); a Sopronban (1876. Az ember egy gép); a Sopronvidéki Lapokban (1876. Kisfaludy Sándor, Hímfi szerelmei, Berzsenyi Dániel, Balaton partján, Lisznyai K. egy költeménye); az Esztergomban (1876. Nagy Imre hattyúdala, 1877. Félműveltség, Illyés Bálint költeményei, A demokratia, Társas illem és irodalmi moral, könyvism. sat.); az Esztergom és Vidékében (1879. 1. sz.); a győri Hazánkban (1881. könyvism.); a pápai ev. ref. főiskola Értesítőjében (1882. Vörösmarty Szép Ilonkája, 1885. Az erdei lak); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1883. A magyar irodalom a prot. tanintézetekben, Aesthetikai művelődés); a Sárospataki Lapokban (1883. A gymnasiumi oktatásról, 1888. Prot. tanintézeteink s a protestáns tankönyvirodalom); a Pápai Lapokban (1883. 14. sz. visszaemlékezés Temesvárra, 1888. A felnőttek oktatása, Áldozzunk a honszeretet oltárán 1894. Jókai jubileuma Pápán); a M. Tanügyben (1883. Gymnasiumi oktatásügyünk bajai, 1884. Érettségi szabályzat); a Korunkban (1884. Az emberi akaratszabadság, Dr.? jegy alatt); a Dunántuli Prot. Lapban (1890. Kerületünk világi eleméről, A görög pótló tárgyakról, 1892. Az országos ref. tanáregyesület, 1893. Az értesítőkből, Tempora, modi, Az orsz. prot. tanáregyesület, 1894. Jókai Mór, Az ó-kollegium, De actione quaest. perpetuarum); a M. Ujságban (1892. 46., 47. sz. Tanügyi reflexiók, 127. A drámai olvasmány, 143. A latin nyelv, 233. A népdal képző ereje, 224. A pusztán, 1893. 47. sz. Néhány szó az egységes középiskoláról, 67., 68. sz. Tanügyi dolgok, 206. sz. A művészetek történetének oktatása, 1894. 149. sz. A tananyag rostálásához, 1895. 4. A mai tanterv egy hiánya, 112. A tanügyi reformhoz, 147. Tanulságok, 167. A magyar nyelv tanterv revisiója); a Philosophiai Szemlében (1890. Hume D. physiologiája); a Protestáns Közlönyben (1893. 29. sz. A verismusról, pályadíjat nyert, 1894. Az ideal); az Őrállóban (1894. Jókai Mór pápai életéből, 1895. Az ifjúság veszedelme A népdal képző erejéről); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1894. Jókairól); a Pápai Jókai-kör Évkönyvében(1895. Az aesthetikai hűség sat.
Munkái:
Hartmann pessimismusa. A pessimismus fejlődésének vázlatával. Esztergom, 1878. (Bölcseletdoktori értekezés)
Ne lopj! Elbeszélés az ifjúság számára. Hoffmann Ferencz után németből szabadon ford. Győr, 1880. (M. ifjúsági Könyvtár 9.)
Emlékbeszéd Kisfaludy Károly felett 1880. nov. 21. Győr.
A bányarém. Vígj. egy felv. aurélie után németből ford. U. ott, 1881. (M. ifjúsági Könyvtár II. 3.)
Költészettan és olvasókönyv. Sárospatak, 1887. (A sárospataki irodalmi kör által jutalmazott pályamű. Ism. prot. Egyh. és Isk. Lap 43. sz. Egyet. Philol. Közlöny 1888. 2. jav. és bőv. kiadás. Sárospatak, 1896. Gymnasiumi Könyvtár XI.)
P. Ovidius Naso műveiből szemelvények. Ford. Pozsony, 1887. (Tanulók Könyvtára 44., 49., 53. füzet.)
Sallustius. U. ott, 1887. (Tanulók Könyvtára 48., 51. füzet.)
Sallustius, Bellum Jugurthinum. Bpest, 1891. és 1896.
Sallustius, De Catilinae conjuratione. U. ott, 1896.
Szerkesztette a Magyar Ifjúság és Népkönyvtár 23–46. füzeteit 1880-ban Győrött és a pápai Jókai-kör Évkönyvét 1896-ban.
Scriptores Ord. S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 218. l.
Zelliger, Esztergom-Vármegyei Irók. Bpest, 1888. 84. l.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
