Kánter Károly,
Kánter Károly,
főgymnasiumi hittanár, szül. 1853. jún. 7. Tatán (Komáromm.); gymnasiumi tanulmányait szülővárosában és Esztergomban végezte. 1869-ben az esztergomi főegyházmegyei növendékpapok közé lépett. A theologiát Esztergomban és Bécsben végezte, mire 1876. jan. 2. áldozópappá szenteltetett föl. Segédlelkész volt 1882-ig a vidéken; 1882-től Ó-Budán, majd pedig Budapest-Lipótvárosban, 1890-től a belvárosban. Egyidejűleg több évig főreáliskolai, majd pedig főgymnasiumi hittanár. 1889-ben a budapesti alesperesi kerület jegyzőjévé neveztetett ki.
Számos czikket írt a Magyar Államba (1887. 64. sz. Független erkölcstan a középiskolákban, szeptember 2-tól október 10-ig A középiskolai hitoktatás ellen irányzott intézkedése és teendőink, 14czikk, A budapesti lipótvárosi bazilika, 87. szám. Egy legujabban kitüntetett budapesti plébános és 48-as honvéd kész élettörténetéből, 1888. A fővárosi hitoktatók működése és havi értekezleteik, márczius 8-tól 25-ig Van-e szükség hazánkban a kath. egyetemre? 11 czikk sat.); a Religióban (1889. I. 38., 39., 41. sz. A kath. tanuló ifjuság érdekeinek felkarolása a budapesti kath. kör által) sat.
Munkái:
A budapesti kath. kör czélja és társadalmi jelentősége. Tanulmány. Bpest, 1889.
Van-e szükség és miért a keresk. akadémiákban is hitoktatásra. U. ott, 1891. (Különny. a M. Államból).
A munkáskérdés és az iparos inasokról való gondoskodás. Egyszersmind vezérfonál az iparosinasokat mentő- és nevelő-helyek alapítására. U. ott, 1892.
M. Könyvészet 1889.
Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893.
