Kállay Ferencz (nagy-kállói),
Kállay Ferencz (nagy-kállói),
nyug. cs. kir. hadbiró-kapitány, a m. tudom. akadémia rendes tagja, K. Sámuel és Virágh Mária fia, született 1790. decz. 2. Debreczenben (Biharm.); tanulását szülővárosában kezdte, hol a törvénytudományt is elvégezte. Ez időben megismerkedett Kölcsey Ferenczczel, ki szintén a debreczeni iskola növendéke volt és kivel később is 1820-ig szoros barátságban állott. 1812-ben Debreczenből Pozsonyba ment, hol az országgyűlés végszakát látta, s hol másfél évig joggyakornok volt Pozsony vármegye akkori jegyzője Majláth György mellett. Pozsonyból Pestre jött a királyi táblához jegyzőnek és itt ügyvédi oklevelet nyert. 1813-ban felment Bécsbe német törvényt tanulni, miből 1814-ben kiállván a vizsgálatot, auditorrá neveztetett ki a II. székely gyalogezredhez. Kézdi-Vásárhely hatóságához harmincznégyezer lélek tartozott és K. a más két székely ezrednél is köteles volt szolgálatot tenni, ha auditoruk nem volt; tizenhárom terhes szolgálati év után 1827-ben nyugalomba lépett. Két esztendeig Nagy-Enyeden lakott és az irodalomnak élt. 1830. őszén visszament Kézdi-Vásárhelyre, hol akkor báró Lakos vitte a kormányt, kivel megismerkedett. A m. tudom. akadémia által 1832. márcz. 9. levelező, 1832. szept. 1. rendes taggá választatván, Budára jött lakni, hol kivált a régibb történet-nyomozás és az összehasonlító philologiában munkás volt, de figyelmét a philosophiára s a társadalmi tudományokra is kiterjesztette. Meghalt 1861. jan. 1. Budán.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1818. VIII. A védelmeztetett nemes székely nemzet, 1837. V. Könyvbirálati szabályok vagyis értekezés a recensiok természetéről, 1837. V., VIII. Az angol Leslie és Drummond familiák magyar származásokról és az elsőnek Balkány praedikátumáról, VII. Vázolatok az opera theoriájából és történeteiből, 1840. IV., IX., X. Mithra tiszteletéről s Mithra emlékekről a Magyar honban); a M. tudós-társaság Évkönyveiben (I. 1831–32. Emlékbeszéd Köteles Sámuel felett, II. 1832–34. Emlékbeszéd Görög Demeter felett, III. 1834–1836. A szükség mint az éldelés egyik főrugója, IV. 1836–38. Tudós egyesületek s alapítványok hasznairól, V. 1838–1840. A halálos büntetésről); a Nemzeti Társalkodóban (1832. Gyarmati Sámuel orvos élete leírása, 1833. 339. sz. Körösi Csoma Sándorról); a Tudománytárban (1834. I. A philosophia tárgya, czélja, és hasznainak főbb vonalai, II. A philosophia fordulatpontjai Francziaországban, III. Az angol alkotmány eredetében, következéseivel némi tekintettel Magyarországra, 1835. V. Származtatások, VI. Törvények és szokások, IV. 1838. A szabad akaratról, VI. 1839. A keleti nyelvek magyar történeti fontossága, VII. 1840. Lebediás, X. 1841. A Frangepanok, XIV., XV. 1843–44. Új vélemény a szlávok tót nevéről, Az öngyilkosság); a Kritikai Lapokban (V. 1834. A tisztelkedés mestersége, VI. 1836. Origo et formatio lingvae ugoricae); a Pesti Hirlapban (1841. 78. sz. Erdély, egyesülési viszonyok); az Akadémiai Értesítőben (I. 1840–41. Orbajszékben talált régiségekről, IV. 1843–44. Némely Kézdi-Vásárhelyt talált régiségekről, K. nézetei a finn-magyar kérdésről, VII. 1847. A szibériai nyelvekről és a magyarhozi rokonságokról, Az «ajtó» szónak rokonai más nyelvekben, Az ősi magyar vallás kifürkészése tárgyában, VIII. 1848. Az ól és akol szók nyelvhasonlító fejtegetése, X. 1850. A kozár népnek az ogor népfajhoz tartozásáról, Az ősvilági rokon bölcseletek keleten és nyugaton, A magyaroknak régi sabir nevéről, A kozár nép származatáról, A gylas és carchan régi magyar nevek jelentéséről, XI. 1851. A kozárok uradalmáról, A kozár birodalom királyairól, a kozár alkotmányról, kereskedésről, A rím és rhytmus elméletéről, Az elme szó ősvilági vallásos alapjáról, A magyar és kozár kapcsolatokról XII. 1852. A Gúthi, Goth, Geta nevek vallásos alapja. A czófalvi arany csákányokról, XIII. 1853. A hitbizományokról, A régi Szláviáról, Az elme szó értelmezése, 1855 Kígyótiszteletről a khami s scytha népeknél); az Uj M. Múzeumban (V. 2. k. 1855. Még egyszer az elme szóról); a Jogtudományi s Törvénykezési Tárban (I. 1855. A hitbizományokról); írt még a Világba, a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1841–42. Vallásszabadság és türelem fogalmazásai, négy czikk. 1842. 90. sz. Körösi Csoma Sándort és a magyar őslakot illetőleg, 1843. 3., 4. sz. A székely nemzet rövid ismertetése. 18–21. sz. Olvadás és olvasztás, 1844. 30. sz. könyvism.); a Nemzeti Ujságba (1845. 7., 8. sz. könyvism., 11. 12. sz. A vatikán, 1846. 219. sz. könyvism.); a Budapesti Hirlapba (1856. 95., 103. sz. A Karacsai-családnév magyarázata 298., 299., 301. sz. Karácsony, hely- és ünnepnévmagyarázat, 1860. 165., 166. sz. A pogány magyarok temetkezéséről); a Wigand által kiadott Közhasznú Esmeretek Tárában is sok czikke van.
Munkái:
Historiai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a régi időkben. Nagy-Enyed, 1829. (Ism. Nemzeti Társalkodó 1830. I. 129., 137., 161. sz. Válaszok 21–23. sz. 1832. I. 381., 395., 406., II. 9. 1833. II. 20. szám.)
A magyar nemzetiségről. Pest, 1836.
Kölcsey Ferencz gyermek és ifjúkori életrajza s néhány eredeti levele. Jegyzésekkel kiadja ... U. ott, 1839. (Ism. Figyelmező 28., 29. sz. Schedel F.)
A Szózat ciriticai birálatja. Szerző báró Wesselényi Miklós Biráló .. U. ott, 1843.
Felelet az akadémia ezen jutalomkérdésére: Budapesten állandóan megalapítani. Buda, 1844. (Magyar játékszini jutalmazott feleletek II.)
Az esküttszékről, tekintettel az alsó táblai szónoklatokra, Pest, 1844.
Finn-magyar nyelv. U. ott, 1844. (Literaturai vázlat, A finn-magyar nyelv vizsgálatok eredményei. Statisticoethnographiai ismertetése a finn-nép ágazatoknak historiai jegyzetekkel.)
A pogány magyarok vallása. Ugyanott, 1861. (A Kisfaludy-társaság által 50 aranynyal jutalmazott pályairat.)
Kéziratait a m. tudom. akadémia vásárolta meg; A nemzeti képviseletnek tudománya (1833) cz. kézirata a m. n. múzeum kézirattárában; kéziratban maradt még: Értekezés az ideologiáról; Magyar Glossarium, vagyis a régi magyar kéziratok, törvények, nemzetségi, kereszt-, hely- sat. nevek magyarázatjai philologiai, historiai s geographiai kutfők után, Hontörténetek philosophiája; Philosophiai értekezés az emberi nem lelki tökéletesedéséről és Kritikai szótár. Életében tudományos könyvekből oly sok kivonatot készített, hogy azok 27 vastag kötet diariumot, mutatói szintén egy pár kötetet képeznek.
Philosophiai Pályamunkák I. 120. l.
M. Tudós Társasági Névkönyve 1839-re 138. l.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 234. l.
Ujabb Ismeretek Tára IV. 576. l.
Vasárnapi Ujság 1861. 49. sz. arczk., 1889. 44. szám. (Névaláirása 1839-ből).
M. Akadémiai Almanach 1863. 305. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 1872. 51.
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Ország Világ 1885. 6. sz.
Kazinczy Ferencz levelezése VI. és gyászjelentés.
