Kádár József (várfalvi),

Teljes szövegű keresés

Kádár József (várfalvi),
polgár-iskolai tanár, K. András és Barla Judit középsorsú földmíves szülők fia, szül. 1851. jan. 24. Várfalván (Torda-Aranyosm.); az unitáriusok tordai gymnasiumában kezdte tanulását, a III. osztályban már mint diák a legatiókba küldetett, tanítványokat kapott és tanítva tanult. Az ifjúságnak könyvtára s önképzőköre volt, melynek lapjait, a Reményt és Violát szerkeszté s abba sokat írt. Az V. osztály végeztével a kolozsvári unitárius kollegiumba ment, hol az évzáró vizsgálaton kétszer kapott jutalmat. Mint VIII. osztályú tanuló szobagazda (hospes) lett és tanulótársai erkölcsbiróvá választották. 1871-ben theologus lett és az egyházkerületi tanács az I. elemi osztály tanításával bízta meg; a következő tanév első felében a IV. elemi osztály és a második félévben az I–V. gymn osztály tanítójává léptették elő; tanította a földrajzot és a görög nyelvet. 1873. szept. a tordai gymnasiumhoz neveztetett ki köztanítónak és itt az I–II. osztály latin nyelvre s természetrajzra tanította. 1874. okt. iskolafőnök (senior) lett. A fölajánlott papi állást nem fogadván el, azon év nov. a budapesti polgár-iskolai tanítóképzőbe lépett be és két évi tanulás után 1876. júl. a nyelv- és történettudományi tárgyakból a vizsgát letevén, oklevelet nyert. A deési polgári iskolához kineveztetvén tanárnak, 1876. szept. 27. a latin nyelv tanszékét elfoglalta; hogy az V. és VI. osztály létesülhessen a földrajz és történelem tanítását is magára vállalta. 1879. szept. a magyar nyelv és irodalom tanítására neveztetvén ki, ezt tanítja máig. 1894. decz. 1. óta az iparos-tanulókat is tanítja. Rendezte a tanító-testület könyvtárát, ennek maig is kezelője: az iskolai takarékpénztár megalapítója; szegény tanulók ebédjének szerzője s volt felügyelője; az ifjúsági olvasó- s önképzőkör vezetője. 1883–84. első felében a községi elemi iskola igazgatója volt. A deési termény- és ipar-kiállítás alkalmával 1879. és 1887-ben közreműködéséért dicsérő oklevelekkel tüntették ki.
Társadalmi, ethnographiai, történeti, tanügyi s helyi érdekű czikkei a Szolnok-Dobokában (1878 óta 51. sz. Karácson eredete, 1879. 27. sz. Deési polgári iskola önképzőköre, 1884. 1. sz. Pórlázadás megyénkben Zsigmond király alatt, 32. sz. Hogyan büntették kétszáz év előtt a gyújtogatókat Deésen sat.); az Iparosügyi Közlönyben (1883-tól munkatársa); a Tanügyi Értesítőben (1883. Emlékbeszéd Séra György felett); az Emke deési közgyűlése alkalmára 1893-ban kiadott Emlékkönyvbe megírta a megye vázlatos történetét; írt a M. Polgárba, a Kolozsvári Közlönybe, a Nemzetbe s a M. Nyelvőrbe (többnyire álnevek alatt); a tordai Aranyos Vidékébe (1891–94); az 1848–49. Történelmi lapoknak (1892 óta) állandó munkatársa.
Munkái:
A deési ev. ref. egyházközség története, kapcsolatban a város kiválóbb eseményeivel. Deés, 1882. (Ism. Századok, Prot. Közlöny.)
Emlékbeszéd ifj. Róth Pál felett. U. ott, 1883.
Felolvasás a deési honvédemlék fölállítás ügyében. U. ott, 1884. (Különny. a Szolnok-Dobokából.)
Belső-Szolnok- és dobokamegye története 1848–49-ben. U. ott, 1890.
Szolnok-Dobokavármegye nevelés- és oktatásügyének története 1800–1896. U. ott, 1896.
Szerkesztette Szemmáry József társaságában: A szolnok-dobokamegyei gazdasági-egylet által 1887. évben Deésen rendezett termény-, állat- és iparkiállítására cz. képes albumot. Deés, 1887. 31. fénynyomatú képpel.
Kéziratban van: a Belső-Szolnok- és doboka-megyében élt írók életrajzai: 1896-ban pedig megbízták a Szolnok-Dobokamegye történetének megírásával.
Álnevei s jegyei: Turul, Várfalvi, Siculus, K. J., x. f. r. sat.
M. Könyvészet 1887., 1890.
Kiszlingstein Könyvészete.
Kádár József, Szolnok-Doboka vármegye nevelés- és oktatásügyének története. Deés, 1896. 229–232. l. arczk. és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT