Juhász Ödön, (panfalvi Hajas),
Juhász Ödön, (panfalvi Hajas),
m. kir. kincstári jogügyi tisztviselő, Panfalvi-Hajas Juhász Endre ügyvéd és Gluzéky Krisztina fia, szül. 1865. febr. 23. Budapesten; ismereteit a budai főgymnasiumban nyerte; de tanulmányait, súlyos családi okok miatt, tovább nemfolytathatta, hanem föntartása czéljából kénytelen volt a pénzügyministeriumban hivatalt vállalni, s e mellett dr. Babics Kálmán volt tanára biztatására a korán nyilvánult írói tehetségét tovább fejlesztette. A budapesti szépirodalmi körnek nyolcz évig elnöke volt, hol több felolvasást tartott.
Czikkei az Ország-Világban (1884. A szerelem, allegorikus kép, majd a lap rendes munkatársa lett); a Magyar Háztartásnak 1884-től belső dolgozótársa, majd segéd-szerkesztője volt, a lap szépirodalmi részét vezette, több czikket és egy regényt is írt a lapba; az Amerikai Nemzetőrnek 1885-től hat évig volt budapesti levelezője s ez alatt «A szinésznő» cz. hosszabb regénye is ott jelent meg; a Thewrewk Árpád által alapított Haza és Külföld cz. folyóiratba is 1885-től több czikket írt (1886. A spanyol drámaköltészet, A mai angol irodalomról, 1887. Hölderlin Frigyes; három évig szerkesztette is a lapot); munkatársa volt a Tomor Ferencz által szerkesztett Közoktatásnak (1887. Két új görög színműíró: Zambelios és Panagiotis), majd a Közművelődésnek és Harmoniának; czikkeket írt a M. Szemlébe (1890. A művészeti s természeti szépről); négy évig levelezője volt a Felvidéki Közlönynek. Fordította a Saphir műveit (néhányat a Budapestbe), a norvég Lie Jónásét (Életfogytiglan elítélve cz. novellája a Budapestben 1894–95-ben jelent meg), és Kielland Sándorét. Hajlama főleg a kritikai s aesthetikai czikkek írásában nyilvánúl; ezek közűl nevezetesebbek: A nép nyilvánulása, Utánzás a művészetben, Az emlékező tehetségről. A spanyol dráma költészet, Az olasz líra képviselői, A Cid-románczok, Petrarca, Shakespeare, Párhuzam Shakespeare és Calderon között, Ányos Pál, Kazinczy költészete, A szerelmes tárczaíró, dicséretet nyert pályamű, Úti Kaland, A fatalista, A jó hazafi satb., melyek a nevezett hirlapokban jelentek meg.
Munkája: Idealismus és realismus, Kassa, 1888.
Kéziratban van: A füleki menyegző cz. öt felv. történeti tragoediája versben.
Önéletrajzi adatok.
