Jósika Kálmán (branyicskai báró),
Jósika Kálmán (branyicskai báró),
hirlapíró és színműíró, b. Jósika Imre (b. J. Miklós regényírónak öcscse) és Gingeli Anna fia, szül. 1837-ben; tanult Kolozsvárt és Bécsben. Mint 13 éves fiú részt vett az 1849. szabadságharczban. Azután a jogi pályára lépett és a szükséges képesítéseket meg is szerezte, de azután több évi külföldi utazásaiból hazatérve, leginkább az irodalommal foglalkozott Budapesten, hol jelenleg is tartózkodik.
Czikkei s beszélyei a kolozsvári Hetilapban (1853–54); a Hölgyfutárban (1853. Szerelem és feláldozás, 1856. A gondviselés, 1863. Néhány szó a nemzeti szinházról, Anaztazia, Murawieff életéből); a Nefelejtsben (1860. szinházi kritikák); a Családi Körben (1860); a Fővárosi Lapokban (1890. Két művésznőnkről: Markovics Ilka, Jászai Mari); a Nemzetben (1890. 5. sz. Gyermekkori hadjáratom utolsó kalandja); a P. Hirlapban, melynek régebben vezérczikkírója volt (1892. 108. sz. tini kisasszony, regény, 1896. 95. Csicsóné); a Magyar Államnak is belmunkatársa volt 1877-ig.
Munkái:
Báró Jósika Kálmán beszélyei. Pest, 1856.
A két jó barát, dr. 5 felv. U. ott. 1871. (Nemzeti Szinház Könyvtára 4.)
A lelkész. Regény. U. ott, 1871. Két kötet. (Ism. Új M. Sion 1872.)
Messaline, dr. 5 felv. U. ott, 1873.
Báró Jósika Kálmán színművei. U. ott, 1873. (Két jó barát, dr. 5 felv., Salome, dr. 5 felv., utóbbi a Nemzeti Színház Könyvtárában is 52. sz. Bpest, 1875.)
Marenya, dr. 5 felv. Bpest, 1875. (Először adatott a nemzeti szinházban 1879. szept. 26. Ism. Hon 232., P. Hirlap 265., Ellenőr 462., Főv. lapok 222. sz. és Beőthy Zsolt, Színműírók 119. 1.)
Az atheisztikus irodalom veszélyes befolyása a társadalomra. U. ott, 1875.
Vallás, politika és társadalom. Egyház-politikai, társadalmi és szépirodalmi apróbb művek gyűjteménye. U. ott, 1877. (Ism. Uj M. Sion.)
Szerkesztette a Szépművészetek Csarnokát 1862. szept. 10-től 1863. jan. 15-ig és ennek folytatását, a Budai Lapokat jan. 22-től jún. 30-ig; a Magyar Állam cz. politikai napilapot 1868. decz. 18-tól 1870. ápr. 30-ig, 1872. jan. 1-től okt. 8-ig és 1875. júl. 1-től deczember 31-ig; a Magyar Korona cz. politikai napilapot 1877. jan. 1-től, midőn a lap keletkezett, 1885. decz. 25. történt megszüntéig és szerkesztette Beksics Gusztávnéval és Csillag Mátéval a Magyarország az 1000-ik évben cz. vállalatot 1896-ban.
Högyfutár 1862. 11. sz.
Budapesti Közlöny 1874. 84. sz.
Asbóth János, irodalmi és politikai arczképek. Pest, 1876.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I. Bpest, 1888. 354. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona IX. 964. l. (Tóth Lőrincz).
