Jellinek Mór,
Jellinek Mór,
nagykereskedő s a gabonacsarnok elnöke, szül. 1823-ban Magyar-Brodban; tanult a prágai s lipcsei egyetemeken. Az 1848. osztrák forradalmi mozgalmakban élénk részt vett és azok előmozdítására Brünnben, később Kremsben szabadelvű lapott alapított; bátyja, dr. Jellinek Ármin útján, kit Blum és Messenhauserrel együtt halálra ítéltek, összeköttetésben állott a bécsi forradalom intézőivel; az ötvenes évek elején Pestre jött és itt a közgazdasági irodalommal foglalkozott. Majd nagykereskedést nyitott, elnöke lett a gabonacsarnoknak és e minőségben ő kezdeményezte a mai tőzsde-biróság létesítését. 1864-ben kezdeményezte a lóvonatú vasutat és ez időtől kezdve minden tevékenységét ennek szentelte; ő lett a vasút vezérigazgatója s nagy buzgalommal igyekezett annak érdekeit fejleszteni. Meghalt 1883. jún. 13. Budapesten.
Czikke az Illustr. israelitisches Jahrbuchban (I. 1859. Die Israeliten Ungarns auf ökonomischem Gebiete), a Gazdasági Lapokban (1860. Magyar gabonakivitel Német- és Angolországba, A gabona tisztítása, 1861. Egy adat a magyar gabonakereskedés statisztikájához, A kiviteli kereskedés emelése ügyében. A magyar mezei gazdaközönséghez, 1866. A magyar malomipar hazánkban), a Honban (1861–62-ben a nemzetgazdászati rovatot vezette; sikeres mozgalmat indított a kereskedelem magyarosítása érdekében és szakszerű tanulmányokat írt a gabonaárakról, az országos statisztika szervezéséről, 1863. Nemzetgazdasági levelek, 1864. 5. és köv. sz. Adalékok a statisztikához és nemzetgazdasági czikkek J-K jegy alatt, 100. sz. Észrevételek kivitelünkre nézve, különös tekintettel a borra), a Magyar Sajtóban (1862. 163., 165., 168., 173., 177. sz. Magyarország kereskedelmi mérlege); a Statistikai Közleményekben (III. 1862. Magyarország gabonaforgalma az 1861. évben).
Munkái:
Programm egy combinált mezei gazdasági bizományüzlet iránt. Pest, 1861.
Die niedrigen Getreidepreise. Pest und Wien, 1865.
Nevét Jelineknek is írják.
Petrik Könyvészete.
1883: Vasárnapi Ujság 24. szám, Pesti Napló 162. szám, Fővárosi Lapok 137. sz., Egyetértés 162., 163. sz., Pesti Hirlap 163. sz.
Pallas Nagy Lexikona IX. 899. l.
Gelléri Mór, A magyar ipar úttörői. Bpest, 1887. 251. l. arczk. és gyászjelentés.
