Jeitteles Lajos Henrik,
Jeitteles Lajos Henrik,
gymnasiumi tanár, szül. 1830. jan. 12. Bécsben, hol atyja J. András orvos volt; gymnasiumi, bölcseleti s jogi tanulmányait Olmützban végezte 1839-től 1851-ig; azután a természettudományokat hallgatta 1851–55-ig a bécsi egyetemen; 1856-ban helyettes tanár lett a marburgi (Stájerország), 1857. a gráczi, 1858. a troppaui gymnasiumban, utóbb a reáliskolákban. 1858. deczembertől 1861. végeig előbb helyettes, azután rendes tanár a kassai kath. gymnasiumnál. 1858. márcz. és ápr. a bécsi tudom. akadémia segélyezésével beutazta Felső-Magyarországot az 1858. jan. 15. földrengések tanulmányozása czéljából. Az 1861–62. telet Bécsben töltötte s 1862. márcz. az olmützi gymnasiumhoz nevezték ki.
Czikkei a Wiener Zeitungban (1858. 94. cz. Ueber die Entstehungsursache der Erdbeben); a bécsi akadémia Sitzungsberichteiben (mathem.-Naturw. CI. XXXV. Bericht über das Erdbeben am 15. Jänner 1858. in den Karpaten und Sudeten); a bécsi Zool-Botan. Verhandlungenben (XI. 1861. Über die in der Gegend von kaschau vorkommenden Igel-Varietäten, Verzeichniss der Fische des Hernad und einiger seiner Zuflüsse, Über zwei für die Fauna Ungarns neue Fische und Vögel und das Vorkommen des Nörz-Wiesels, XII., XIII. 1862–63. Beiträge zur näheren Kenntniss der Wirhelthiere Ungarns, Prodromus faunae vertebratorum Hungariae superioris); a bécsi Mittheilungen der k. k. geogr. Gesellschaft cz. folyóiratban (1859. Das Erdbeben am 15. Jänner 1858 in den Karpaten und Sudeten in seinen Beziebungen zur Athmosphäre, 1860. Untersuchungen der Temperatur zahlr. Quellen in den Karpathen, Über das Ausbleiben der Sodener und Franzensbrunner Mineralquellen Nov. 1859.); a zeitschrift der deutschen geolog. Gesellschaft-ban (1860. Versuch einer Geschichte der Erdbeben in den Karpathen-und Sudeten-Ländern bis zu Ende des achtzehnten Jahrhunderts); a kassai állami kath. főgymnasium Programmjában (1860. Ueber Erdbeben und die Beobachtung der dabei vorkommenden Erscheinungen, nach Robert Mallet, On earthyuake phaenomena, London, 1859. cz. munkájának német ford.); a Természettudományi társulat Közlönyében (I. 1860. A földrengések legnevezetesebb kirándulási vagyis középpontjai magyar és Erdélyországban, térképpel); a pozsonyi Verhandlungen des Vereines für Naturwissenschaftenben (1860–61. Zoologische Notizen aus Ober-Ungarn); a Kolatschek által szerk. Stimmen der Zeitban (1861. 43. sz. Petőfi un die ungarischen Volkslieder). Czikkei különnyomatban is megjelentek. Többi czikkei külföldön jelentek meg és hazánkra nem vonatkoznak.
Wurzbach, Biogr. Lexikon X. 127. l.
Szinnyei Könyvészete.
