Mint fiatal erdész részt vett az erdészeti műszótár anyagának gyűjtésében; czikke a Vasárnapi Ujságban (1861. levél a magyar erdészet ügyében. Polonka, aug. 11.); 1863. óta egyike volt az Erdészeti Lapok legszorgalmasabb munkatársainak (1863. A makk- és gubacstermő erdőkről, 1864. Valami az ákáczról és annak vetéséről, 1866. Az erdőtalajnak mezőgazdászati czélokra való használásáról. 1868. Az erdő képe, Az elásandó fának felületes szemítéséről, A vasúti ászokfákról és általában valami a mű- és szerszámfáról, A fák rügyei, A fák fölnyeséséről az erdőben az Alers e czélra szolgáló fürészével, 1869. Az erdei alomról, a csererdőkről, A zöld oltár, 1870. A legelőről azerdőben, A tölgy és annak tenyésztése, 1871-ben is, Az ákácz értéke és jövője hazánkban. Fanemeink elnevezéséről, A fenyőfajok meghatározásáról, Hazánk tölgyajai, A magonczok elvadulásáról, Az országos erdei egyesület előterjesztése a magyar kir. belügyministerhez az erdőkárosítások meggátlása ügyében, 1871. Kirándulás Erdélybe: A Detonata, A Sebes völgye, A tolyitás, A rovarpusztító madarak szereplése a természet háztartásában, Egy fokolya élettörténete, Fokozatos felujító vágás, Csemetenevelés iskolázással, 1872. Az anyagok vándorlásáról a növényekben 9 ábrával, Viharkárok és azok következményei, A közép erdő-üzem a községi és kisbirtok számára, 1872. Erdészeti műnyelvünk érdekében, 1875. A tengeri fenyőkről, Becslés dongára, Az éles mosó fenyer, Rügy és bimbó, 1876. A tüzifa métermértékéről, Hány darab zsindely lesz bizonyos méretű fából, Az erdészet a szegedi országos kiállításon, A donga-becslés méter-mérték szerinti képlete, 1877. Egy érdekes ákácz állab, A cserszömörczéről, két czikk, Az ákácz fordaidejének kérdéséhez, A pinus pinasterről, Csereladások, Erdőőri iskola, A fűvek és fák harcza, 1878. Meglehet-e tölgyeink makkját egymástól különböztetni? Az évi fatermés kiszámítása az átlagnövedék segélyével és az erdőkataszter, Az 1878. erdészeti közgyűlés alkalmával tárgyalásra kitüzendő szakkérdések ügyében, A Nyirség erdei, 1879. Hajlított fából készült bútorok, Adatok a csertermelés aránytanához, Egy méter fa tömtartalma, Üzemmódok a magyar síkföldön, 1880. Adatok a cserszömörczéről, Bükkös erdeinkről, kiváltképpen a melyeknek fatermése alig vagy épen nem értékesíthető, kérelem szaktársainkhoz, Emlékbeszéd Wagner Károly fölött, A bükkfa-butorléczek kérdéséhez, 1881. A vadászati törvény reformálása érdekében, Csemete nevelési költségek, Szakértő erdőtisztek alkalmazása kérdéséhez, 1882. A bajor erdőtiszti személyzet nevelése, Magyarország erdőterményeinek árúforgalma a mult 1881. év I. felében, 1883. Erdei famagvak gyűjtése és csemeték nevelése ügyében, A vörös fenyő tenyésztéséről, 1884. A delibláti homokkötésről, A szelíd gesztenyéről, Közgyűlésünk Pécsett, 1885. A csemeték kiültetése futóhomokon. A május- és karácsonyfákról, A svájczi erdészet 1884-ben, A körutak fái Budapesten, 1886. Összehasonlító adatok a lúcz- és erdei fenyőmag jóságáról, A platán-, nyír- és égermag vetéséről, A fővárosi körutak fáinak öntözéséről, A tölgyek makkjának megkülönböztetése, Az országos erdészeti egyesület jubiláris közgyűlése 1886-ban, 1887. Nagy fák átültetése Párisban, Fanevelés laza zárodás mellett és új eszmék a telepítés és nevelés terén, Az orsz. erd. egy. közgy. 1887-ben, Adatok az Erdészeti Műszótárhoz, Műszótárunk ügyében, 1888. Tölgyeink tenyészeti igényeik tekintetében, Az erdősítés közvetlen vetés útján, A sarjerdő talajról, A török mogyoróról, 1889. Hosszú vagy rövid gyökerű csemete, A siker százaléka, Az ákácz veszedelme, Tölgyeink makkja, Az erdőtenyészet határának feljebb tolásáról magas hegységekben, 1891. Fák ültetése épületek mellé, Fanemek váltakozása az erdőben, 1891. Az erdő és a malaria Ebermayer után, Az erdő mint pénzkölcsön záloga, terem-e gubacsot a kocsántalan tölgy?, 1893. Az ezredéves kiállításhoz, 1895. A fasorokról; legtöbb évfolyamban könyvismertetések és vidéki levelezés); az Erdélyi Gazdában (1869. Kirándulás Erdélybe, erdőszeti viszonyaink és gazdálkodásunk nyomoruságai, 1873. A mezőség befásításának kérdése); a Gazdasági lapokban (1870. A hazai gazdasági tanügy); a Vadász és Versenylapban (1873. Nagy-Károlyi vadászatok sat., álnév alatt is több czikk); a Földmívelési Érdekeinkben (1874. Érdekeink és a törvényhozás); a Vasárnapi Ujságban (1883. 34. sz. Wagner Károly életrajza.)