Illei János
Illei János
bölcseleti doktor, Jézus-társasági tanár; szül. 1725. jan. 3. Komáromban, hol a Jakusich György püspök által 1633-ban alapított jezsuita gymnasiumban tanult; 1743. okt. 17. Trencsénben lépett a jezsuiták közé; 1744-ben Kőszegen rhetor, azután Trencsénben novicius, 1746. Szakolczán ismétlő, 1747. Gyöngyösön tanított az alsó osztályokban, 1750. metaphysikus, 1754. I. éves theologus, 1758. a harmadik próbaévet töltötte Beszterczebányán; 1759–60. Udvarhelyt gymnasiumi tanár, 1761. Kolozsvárt az ethikát és természetjogot adta elő, 1762–63. Budán a bölcselet és természettan tanára, 1764. Győrött theologiai tanár és hitszónok, 1765. Nagyszombatban az egyházi ékesszólás tanára s hitszónok, 1766. Kassán theologiai tanár, 1767–73-ig a rendház főnöke s bölcseleti tanár. Szerzete eltöröltetése (1773.) után mint esztergom-főegyházmegyei pap Budán a szónoklatot tanította; de ezen hivatalától, gyengélkedő egészsége miatt, nem sokára megvált és Komáromba vonult, hol 1794. jan. 24. meghalt.
Munkái:
Bindiciae Mariani conceptus. Tirnaviae, 1755.
Panegyricus sermo S Ignatio. U. ott, 1756.
Aniteius Manlius Torquatus Severinus Boetzius V könyvei a philosophiának vagy is bölcsességnek vigasztalásáról, melyeket magyarra fordított. Kassa, 1766. (2. kiadás, U. ott 1772.)
Salamon, Ptolomaeus és Titusz, három szomorújáték, kettejét ennek maga szerzette, harmadikát pedig Metasztáziusból fordította és az elő-járóinak engedelméből kibocsátotta. U. ott, 1767. (Az előszó kelt Kolozsvárt.)
Tornyos Péter. Fársángi játék. Komárom és Pozsony, 1789. (Vígjáték három felv. előadatott 1795. febr. 16.)
Külömbféle válogatott elme-futtatások. Irta franczia nyelven O. J. Fordította ugyanazon nyelvből. Pozsony, 1790. Két rész.
Ludi tragici in academia Budansi nuper exhibiti, nunc restituto postliminio latinae linguae cultu patriae juventuti ... oblati. Comaromii, 1791. (l. David poenitens, II. Absolon in patrem perduellis, III. Lessus, seu David lugens Absolonem.)
A komáromi Mindenes Gyűjteménybe írt czikkeket. Állítólag Molnár János Magyar Könyvházának is munkatársa volt.
Catalogus Societ. Jesu 1744–1773.
Révay, Planum 75. l.
Horányi, Memoria II. 213.
Katona, Historia Critica XLI. 593.
Fejér, Historia Academiae 54., 82. l.
Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 68. l.
Kis Emlékezései I. 96.
Stoeger, Scriptores 155. l.
Toldy, Költészet története.
Budapesti Szemle XVI. 1878. 24., 25. l.
Petrik Bibliogr. II. 205., IV. 190. l.
Figyelő XXIII. 22. l. (Takáts Sándor.)
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 188. l.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliographie. IV. 552.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1893. 481. l. (Lázár Béla.)
