Holdházy János,
Holdházy János,
vál. püspök, győri kanonok, szül. 1844. febr. 18. Váczon; tanulmányait ugyanott és Győrött végezte, a theologiát is ott hallgatta. 1862. aug. 22. misés pappá szenteltetett föl. A fiatal papot Simor püspök tanulmányai végeztével azonnal udvarában alkalmazta, Zalka püspök pedig titkárává, utóbb a kisebb papnevelő igazgatójává nevezte ki; öt évig állott H. e nevelőintézet élén, midőn 1877-ben József főherczeg meghívta fiainak József Ágost és László főherczegek nevelőjének, mely feladatának 15 évig megfelelt. Az atya által kitüzött programmot: Neveljen fiaimból jó magyarokat és vallásos embereket, törekedett megvalósítani. Nevelői pályájának bevégezte után is a főherczegi család a távozót barátságában megtartotta. Ez állásában többféle kitüntetés érte: a pápa titkos kamarásai közé igtatta, püspöke pedig 1882-ben a győri székesegyház kanonokává s czímzetes apáttá terjesztette föl kinevezés végett. Tíz évi szolgálatideje után a király a vaskorona-renddel tüntette ki. Midőn pedig 1892-ben távozott, hogy győri stallumát elfoglalja, tribuniczi vál. püspökké neveztetett ki. Azóta Győrött működik a káptalanban, hol a püspöki tanítóképző felügyelője, a kath. kör elnöke, a városi törvényhatósági bizottság tagja.
Czikkei a pápai Ifjusági Plutarchban (II. 1. 1860. Mezzofanti József), a Győri tört. és régészeti Füzetekben (1862. Kazinczy Ferencz levele Tatay Jánoshoz); a Religioban (1863. I. 40–47. sz. VIII. Bonifácz, egyháztörténelmi tanulmány), a Győr vármegye és város egyetemes leírásában (Bpest, 1874. A győri püspökség egyházhatósági területe, A győri székesegyház); írt még több czikket is a napilapokba s folyóiratokba.
Munkája: Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1875. aug. 20. a budai vártemplomban mondott. Győr. 1875.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek 42. l.
Emlékkönyv. Győr, 1892. 139. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. 298. l. (Zelliger Vilmos.)
