Gopcsa László,
Gopcsa László,
jog- és államtudományok doktora és miniszteri fogalmazó, szül. 1865. jan. 10. Szamosujvárt (Szolnok-Dobokam.); középiskoláit szülővárosában kezdte, a főgymnasiumiakat pedig a kolozsvári kegyesrendieknél végezte 1882-ben; ugyanezen évben megszerezte a Gabelsberg-Markovits-féle gyorsirási tanári oklevelet. 1882–86-ig a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott. 1884-ben A tanszéki socialisták befolyása a nemzetgazdaság irányában és 1885-ben A különböző örökösödési formák nemzetgazdasági jelentősége cz. munkáival egyetemi pályadijakat nyert. 1886. okt. 9. az államtudományok, 1890-ben pedig a jogtudományok doktorává avatták a kolozsvári egyetemen. 1888. okt. kultuszminiszteri díjtalan gyakornok, 1892. jún. valóságos segédfogalmazó, 1894. jan. valóságos fogalmazó lett. 1893-ban az ezredéves orsz. kiállítás közoktatási csoportjának jegyzőjévé s azon évben a gyorsirás tanítókat és tanítónőket vizsgáló bizottság tagjává neveztetett ki.
Irodalmi működését 1885-ben kezdte a M. Polgárban és azóta életrajzi, tanügyi, kritikai, s ismeretterjesztő czikkeket irt a M. Szalonba (1887–88. Három jubilans: Haller Károly, Groisz Gusztáv, Berde Áron, 1889. Szamosujvár sat.), a Jogtud. Közlönybe (1891. a birák kizárása a képviselőházból), az Ország-Világba (1891. Magyar gyorsirási ereklyék), és a következő lapokba: Vasárnapi Ujság, Néptanítók Lapja, Fővárosi Lapok, Nemzet, M. Hirlap, Budapesti Hirlap, Kolozsvár, Kath. Egyházi Közlöny; a Gyorsirási lapoknak 1886 óta s az Armenia cz. havi folyóiratnak 1887-től rendes munkatársa. A budapesti m. gyorsiróegyletben és a néprajzi társaságban felolvasásokat tartott az erdélyi örmény népéletről, melyek részben, egyéb dolgozataival, az Ethnographiában és az Ethnologische Mittheilungenben jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikonába az örmény nyelv az irodalom s a gyorsirászatról ir czikkeket.
Munkái:
1. A magyar gyorsirás modern irodalmának negyedszázada 1863–1887. Szamosujvár, 1887.
2. Örmény közmondások. Kolozsvár, 1888.
3. Büntetőjogi elvek a legrégibb népeknél. Jogtörténeti tanulmány. Bpest, 1891.
4. A magyar gyorsirás története. Bpest, 1893.
Kéziratban: Kisebb tanulmányok az államtudományok köréből.
M. Könyvészet 1887–88. 1891.
M. Szalon 1892. arczk.
Millenium 1893. arczk. és önéletrajzi adatok.
