Gönczy Pál (sebesi),
Gönczy Pál (sebesi),
a vallás- és közoktatásügyi miniszterium államtitkára, a főrendiház tagja s a m. tudom. akadémia lev. tagja, szül. 1817. dec. 26. Hajdú-Szoboszlón, oda beköltözött szabolcsmegyei kálvinista nemes családból, hol atyja városi tanácsos volt; az algymnasiumot szülővárosában járta; 1834-ben a debreczeni kollegium felsőbb osztályaiba lépett; bölcseletet hallgatott és gyakorolta magát a természet utáni rajzolásban; innét ment 1838 tavaszán Köbölkútra iskola-tanítónak. 1838-tól 1844-ig ugyanott a Saárossy s Gálos-Petriben a Dráveczky család fiai mellett nevelő volt; tanítványaival ismét visszament Debreczenbe, hol Zákányt, a híres ábécze-szerzőt, és Vécseyt, a philosophust hallgatta. 1845-ben Karap Sándor váltótörvényszéki biró és annak sógora Diószegi Sámuel volt bécsi kereskedő társaságában Karap zeleméri pusztáján (Debreczen közelében) egy svájczi mintára berendezett árvagyermek-nevelőintézetet állítottak; előbb azonban G. a szükséges ismeretek megszerzése s az ügy tanulmányozása végett 1844-ben kiutazott Svájczba. Az intézet 1849-ig állott fenn, mikor azt a betört muszka hadsereg felszereléseivel együtt feldúlta. Ekkor az érmelléki Kolyban egy kis birtokot szerzett, hol nevelőintézetet nyitott. Itt kapta Pestről Szőnyi Pál meghívását, hogy tan- és nevelőintézeténél vállaljon segédigazgatói s tanári állást. Igy G. 1850 őszén Pestre költözött. 1852. őszén ő maga egy különálló tan- és nevelőintézetet alapított. 1837-ben tagja lett a reformátusok országos tanügyi bizottságának is, s ez időtől fogva élete végeig részt vett úgy az egyetemes ev. ref. egyház, mint különösen a dunamelléki egyházkerület tanügyeinek vezetésében. 1858. decz. 15. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának. Török Pál dunamelléki superintendenssel szövetkezve, a fővárosban megalapították az ev. ref. gymnasiumot; G. a maga intézetét összes fölszereléseivel és tanerőivel együtt átbocsátotta az egyház tulajdonába, ő maga az így alakított gymnasium igazgatását vállalta el. 1867. június 16. b. Eötvös József a közoktatásügyi miniszterium osztálytanácsosává nevezte ki, 1874-ben miniszteri tanácsossá lépett elő, 1888-ban pedig czímzetes államtitkárrá neveztetett ki. A közoktatási miniszter jelentéseinek népoktatásügyi része az ő tollából került ki s az ő eszméit vitték be azok a magyar népoktatásba. Tevékeny részt vett a bécsi s a párisi világkiállítás magyar osztályának rendezésében. 1888. máj. a nevelés- és tanügy terén való működésének ötvenedik évfordulóján az egész ország népoktatásának férfiai jubiláris ünnepélyt rendeztek tiszteletére. 1889 őszén nyugalomba vonult. Érdemeit ő felsége ekkor a főrendi házba való kinevezéssel jutalmazta. Ezentúl az év nagyobb részét falusi birtokán, Karácsondon töltötte, hol 1892. jan. 10. meghalt. A természettudományi, a földtani s a földrajzi társaságok, a prot irodalmi társaság és a magyar gazdasági egyesület alapító tagja, a szent-István-rend és a Lipót-rend kiskeresztjének tulajdonosa, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, a franczia becsület-rend tisztje.
Paedagogiai, természetrajzi és mezei gazdasági czikkeket írt a Mezei Gazdák Kézikönyvébe (Pest, 1855. III., IV. Az eperfa- és selyemtenyésztés egész kiterjedésében.), a Vasárnapi Ujságba (1856.), Falusi Gazdába (1856. Mikép lehet a gyümölcsfákat szemzés által nemesíteni. 1865. Selymészet, Dinnyészet sat.), a Gazdasági Lapokba (1857. Faültetések kapcsolatban a Tisza folyó szabályozásával (1864–65.) a P. Naplóba (1857. márcz. Nevelésünk ügye, szept. Nevelési irányeszmék), a Prot. Naptárba (1857. 1859. Tanuljunk a mások példáján), a Prot. egyház és Iskolai Lapba (1858. Népiskoláink sat. 1859. Könyvism., 1860. Emlékbeszéd Melanchton mint nevelő és tanár felett, 1866. Előleges értesítés a fali abroszokról), az Akadémiai Értesítőbe (1859. A növénymagva kifejlése és csírázásáról) a Falusi Gazda Naptárába (1866. Selymészet), a Kertész Gazdába (1866. Látogatás a gazdasági s kertészeti vigadói bazárban), a Népiskolai Könyvtárba (1868. A termő föld), a Budapesti Közlönybe (1867. 203. 208. 211. sz. Pestváros népnevelése rendezésének rövid tervezete), a Budapesti Szemlébe (VII. 1867. Népiskola a XIX. században, IV. Poroszország, X. 1868. A közoktatás Magyarországban, Ph.... P. jegyekkel, XI. Vázlatok a svájczi köz-, különösen a népoktatás köréből), a Néptanítók Lapjába (1868. A népiskolai kertek sat., 1869–72. 1877. 1881–82. Az iskolai testgyakorlás és fegyvergyakorlatok tanítása és még valami, 1884. Az iskolai padokról, 1885. Az iskolák szervezete a jelenben, 1888. 1890.), a Néptanítók Ismerettárába (1874. Árvaházak, ABC, ABC-és könyv, Anyanyelv), a Miniszteri jelentésbe (1872. Magyarország népoktatásának története), a Természettud. Közlönybe (1874. Kovács Gyula életrajza).
Munkái:
1. Vezérkönyv a növénytan tanítása és tanulására. Tanítók és öntanulók számára. Lüben után készítette. Pest, 1852. (Ism. M. Hirlap 18. 2. 832–838. sz.)
2. Ürtani feladványok a körről, a melyeket a... nevelőintézetében adandó közvizsgálaton a III. gymnasiumi osztály növendékei feloldandanak. Pest, 1853.
3. Oktatás a gyümölcs- és eperfa tenyésztésben. Vezérfonal a nép és népiskolák számára. A cs. kir. földmívelési és bányaügyi magas miniszterium által jutalmazott pályamunka. Pest, 1856. (2. bőv. kiadás. Budapest, 1881. 7. ?. bőv. kiadás Budapest, 1882. Ruménül Pap János által ford. Budapest, 1889.)
4. Népiskolai szervezet, a reform. négy egyházkerületi iskolák választmánya megbízásából. Pápa, 1859.
5. Két emlékbeszéd Melanchton Fülöp felett. Pest, 1860. (Ballagi Mór beszédével együtt.)
6. Egy protestáns gymnasium terve. Pest, 1860. (Sebessi János álnévvel.)
7. Útmutatás az eperfa- és selyemtenyésztés és a selyemgubó lemotollázására. Lelkészek, népiskolai tanítók és gazdák számára. Pest, 1860. (Németűl Jakab Istvántól.)
8. Az eperfa- és selyemtenyésztésről Népiskolák számára. Pest, 1860. (Ugyanez németűl Jakab Istvántól, szerbűl és ruménűl. Pest, 1860.)
9. Latin nyelvtan. Kézikönyv gymnas. és reáltanodák számára. I. folyam. Pest, 1861.
10. Tanmódszeres vezérkönyv a latin nyelv tanítására. Pest, 1861.
11. ABC. Vezérfonal az írva-olvasás tanítására. Pest, 1862. (2. kiadás 1863. 3. k. 1867. Pest.)
12. Vezérkönyv az «ABC vezérfonal tanításához» cz. munkácskához. Pest, 1863.
13. Rövid utasítás a selyemtenyésztésre a köznép számára. Pest, 1863.
14. Pestmegye és tájéka viránya. Vezérfonal az e megyében vadon termő növények könnyű meghatározására a tanuló ifjuság és a füvészet kedvelők számára. Pest, 1864. (2. jav. kiadás. Bpest, 1879.)
15. A magyar korona tartományai fali abrosza. Gotha, 1866. (Ehhez magyarázó jegyzetek).
16. Felhívás népoktatási központi kör alakítására s ehhez alapszabályjavaslat. Pest, 1867. (Somssich Pállal együtt.)
17. Európa fali abrosza. Gotha, 1868. (Ehhez magyarázó jegyzetek.)
18. Vezérkönyv a magyar ÁBC és elemi olvasókönyv tanításához. Tanítók számára, a m. kir. vallás és közoktatási miniszter által koszorúzott pályamű. Buda, 1869. (Ujabb kiadások. Buda, 1877. és 1882.)
19. Emlékirat Pest városához az iskolák rendezéséhez. Pest 1869.
20. Magyar ABC és elemi olvasókönyv. Pest, 1870. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterium által jutalmazott pályamű, bőv. és jav. kiadás Pest, 1882.)
21. Vezérkönyv az írva-olvasás tanításához. Pest, 1870.
22. Fali olvasó táblák. Pest, 1870. (Jutalm. pályamű.)
23. Földgömb (magyar nyelven.) Prága, 1870.
24. Az iskolás gyermekek testi és szellemi épsége fentartásáról. Dr. Bock után magyar nyelvre ford. Pest, 1870.
25. Természettani (physikai) fali táblák, 8 színezett lap. G. P. által írt külön «Magyarázó jegyzetek»-kel. Pest, 1870.
26. Népiskolai épülettervek, magyarázó szöveggel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából. Pest, 1871.
27. A természetrajz rendszeres átnézete. Vezérfonal Rasch K. természetrajzi tábláihoz. Ford. Pest, 1871.
28. P. C. Geisler öt fali természetrajzi abroszához magyar szöveg. (Ford.) Pest, 1871.
29. Magyarország kézi abrosza gyermekek számára. Gotha, 1871.
30. Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália. (Fali és kézi térképek) Gotha, 1871. és Budapest, 1874. (Magyarázó jegyzetekkel.)
31. Mérges növények. Hartlinger után. Pest, 1871. (Fali tábla szöveggel.)
32. Utasítás a földgömb és tellurium ismertetésére és használatára népiskolai tanítók számára. Pest, 1872. (2. bőv. kiadás 1873. Ism. M. Tanügy, 3. bőv. k. 1886. Ugyanez németűl. Pest, 1873. ruménűl Kozma András ford. Bpest, 1882.)
33. Az osztrák-magyar monarchia fali és kézi térképei. Pest, 1872.
34. Az osztrák-magyar monarchia domború térképe. Berlin, 1872.
35. Schotte sima és domború földgömbjei különféle átmérőkkel. Berlin, 1872.
36. Európa kézi térképe iskolai használatra, (Ford.) Pest, 1872.
37. Tellurium Planetarium. Berlin, 1872.
38. A hazai feltűnőbb mérges növények leírása, hatása és ellenszerei. Magyarázó jegyzetek a Hartinger A. által kiadott és természethűn színezett mérges növények 14 fali táblájához, írta Nitsch Adolf. Magyar kivonatban közli. Bécs, 1873.
39. Stieler iskolai atlasza. Berlin 1874. (Ford.)
40. Emlékbeszéd Kovács Gyula fölött. Bpest, 1874. (Értekezések a term. tud. köréből V. 1.)
41. Utasítás a métermértékek rendszere tanulására és tanítására. Egy színezett táblával népiskolai tanítók számára. Bpest, 1874. (Ugyanez más nyelveken is. 3. kiadás. Bpest, 1887.)
42. Bopp Károly természettani (géptani) fali táblái. Magyar nyelvre ford. Bpest, 1880.
43. Schneider képes atlasza: a természettudományi földrajz kézi atlasza, magyarra fordította G. P. és Hunfalvy János. Bpest, 1881.
44. A kerti és mezei kártékony rovarok. Dr. Hoffmann Ernő és dr. Jäger Gusztáv után. Bpest, 1882.
45. A mezei gazdaságra nézve hasznos és kártékony állatok. Dr. Hoffmann és dr. Jäger G. után. Bpest, 1882.
46. Magyarország megyéinek fali és kézi térképei. Bpest, 1883–1890-ig (Mintegy 30 megyéről. Ism. Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1890.)
47. Tanulmányok. Bpest, 1888. (Életrajza Kis Árontól, Utazás Svájczban, naplójegyzetek 1844-ből és megjelent paedag. czikkei; kőnyom. arczk. és több rajzzal.)
Szerkesztette az Ifjuság Lapját 1853–1854-ben Pesten hetenként, 3 kötetben.
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Giebsz év n. és Schilling 1877-ben (Vereby Soma, Honpolgárok Könyve XII.)
Danielik, M. Irók I. 161. l.
Jelenkor, Encyclopaedia 264. l.
Kanitz, Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 232. l.
Lubrich, Neveléstudom. Története II. 2. r. 451. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 744. l.
Szinnyei Könyvészete.
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Bpest, 1877. XII. füzet, arczk.
M. Könyv-Szemle 1879. XLIV. l.
Baloghy, M. k. egyetemi nyomda Czímjegyzéke, 159.
Kiss Áron, Nevelés- és Oktatás Tört. Kézikönyve 253. 259. l., M. Népiskolai Tanítás Története 184., 274., 350., 409., 420., 428., 434., 438. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880., 1882., 1886.
Nemzeti Nőnevelés 1882.
Vasárnapi Ujság 1883. arczk., 1884. 1888. 19. sz. arczk., 1892. 3. sz. arczk.
Uj M. Athenás.
Prot. Egyházi és Isk. Lap 1883. 21. sz. 1890. 14. sz. 1891. 3. sz.
Paedagogiai Plutarch. Pozsony, 1880. I. (Dr. Kiss Áron) arczk.
Máramarosi Tanügy 1887–88. 8., 9. sz.
Karánsebesi áll. tanintézetek Értesítője 1887. (Bánfi János).
1888: Egyetértés 126., 127. sz. P. Napló 126., 127. sz. Budapesti Hirlap 126., 127. sz. Főv. Lapok 126., 127. sz. Nemzet 127. sz. Nyitramegyei Közlöny 18. sz. Ország-Világ 19. sz. arczk. (dr. Gerevich E.) M. Salon X. (Kézirata), XVI. 1891–92. arczk.
M. Könyvészet 1890. és gyászjelentés.
