Goll János,
Goll János,
polgár-iskolai tanár, szül. 1841. jún. 25. Báttaszéken Tolnamegyében, hol atyja kisbirtokos és borkereskedő volt; elemi iskoláit szülőhelyén végezvén, 1853–55-ben a tanításban segédkezett; 1855–58. Bozsókon Eltér Ferenczet, a későbbi zenészt oktatta a zongora-, orgona- és hegedűjátékban és előkészítette a tanítóképző tanfolyamra. 1858–60-ig Pesten elvégezte a tanítóképző intézetet; közben siketnéma tanítói tanfolyamot hallgatott és ennek oklevelét 1860. márcz. elnyerte. 1860. máj. 1. a főváros szolgálatába lépett; a tanítói pálya azonban szellemi vágyait ki nem elégítette, azért 1862-ben a nemzeti zenedében Thern, Feigler és Zapf vezetése alatt oklevelet szerzett. 1863–64-ben az első tornatanítói tanfolyamon vett részt és nyert oklevelet. Már 1867. okt. a fönt említett képzőhöz mint zenetanár meghivatott és ott működött 9 évig. 1872-től a fővárosi VI. ker. polgári iskola zenetanára, hol ideiglenesen a német nyelv tanítása is reá bizatott. 1873-ban az énekből s 1874-ben a polgári iskolára a magyar és német nyelvből szerzett képesítést; azóta a német nyelv rendes tanára; ez állásában az 1884. kiegészítésűl szervezett kereskedelmi iskolánál is megmaradt. 1883–86. a zenetanárok orsz. egyesületének alelnöke, 1889. az orsz. m. dalár-egyesületnek és 1890. a magyarországi zeneművészek segélyegyesületének pénztárnokává választották meg. 1892-ben a Budapesten tartott országos dalünnepély alkalmából kiirt Király-hymnus pályázaton 183 pályázó közűl G. műve nyerte a legtöbb szavazatot.
A Bárány Ignácz által 1864–67-ben szerkesztett Iskola-Barátban a zenemellékleteket, iskolai dalokat szerkesztette s paedagogiai czikkeket irt; a Rill József Ungarischer Schulbotejában az énektanításra vonatkozó műveket ismertetett és néhány czikket irt; az esseni Sängerwarte s az arnsbergi Blätter zur Verbreitung der Gesangsmethode etc. rendes munkatársa; Tolnai G. J. név alatt több műve jelent meg az Orpheus cz. zene folyóiratban; czikke a Polgári iskolában (1883. Miért nincsen az ének tanításának oly eredménye iskoláinkban mint a többi tantárgyaknak?), M. Paedagogiai Szemlében (1884. Gyulai Béla életrajza). A Független Polgárnak is rendes munkatársa volt; a Néptanítók Lapjában, Ujpest és vidékében és a Zenelapban szintén jelentek meg czikkei.
Munkái:
1. Kis dalnok. Énektani gyakorló és dalkönyv. Népiskolák számára. Pest, 1873.
2. Polyhymnia. Bpest, 1874.
3. Énektan. Bpest, 1874. (Első magyar énektan; mindkét munka, négy-négy füzet. 13. kiadása Bpest, 1894.)
4. Magyar nemzeti lant. 1876. (200 férfi-négyes népdal.)
5. Uj énektanítási rendszer. Stahl F. T. után. Bpest, 1884.
6. Zenészeti műszótár. Bpest, 1885.
Szerkesztette 1874–75-ben a Táncz cz. zeneműfolyóiratot, mely 1876. jan. 1. Orpheus cz. vett fel; 1886-ban az Apollo cz. zenemű folyóiratot, félévig; ez megszünt, de a melléklete ugyanazon czím alatt (férfi-kargyűjtemény) ma is fenn áll.
Álneve: Tolnai G. J. az Orpheusben (1874–78.)
Horváth Ignácz Könyvészete 1882., 1884., 1886.
M. Könyvészet 1888., 1890., 1892.
Zenelap 1892. 15. sz. arczk.
Ország-Világ 1894. 3. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
