Golessény Pantaleo,
Golessény Pantaleo,
Ferencz-rendi tartomány-főnök, szül. 1786. márcz. 16. Assa-Kürthön Nyitramegyében; 1802-ben lépett a rendbe s 1809. ápr. 2. Nagyszombatban miséspappá szenteltetett föl; theologiai tanulmányainak végeztével, előbb bölcseleti, majd theologiai lector, több rendház főnöke s titkár lett, mire 1830-ban provinciálissá választatott, 1839-ben másodszor és 1848-ban harmadizben, végre 1857-ben negyedszer is. 1847-ben ex-definitor generálissá választatván meg, 1856-ban Romába hivatott, hol az egész káptalan congregatiójában a bold. szűz szeplőtelen fogantatásáról tartott beszédet. 1859-ben a Ferencz József-lovagrendet nyerte. Meghalt 1863. ápr. 23. Nagyszombatban. A m. tudom. akadémiának 1851-ben három magyar codexet ajándékozott, melyek addig az érsekujvári Ferencz-rendi szerzetesek kolostorában őriztettek. (Közzé tette Volf György a Nyelvemléktár IX. és X. köt. Érsekujvári Codex cz. Bpest, 1888.)
Czikke a Fasciculi Eccles. Litterarii-ben (1841. II. S. Francisci Seraphici responsum.)
Munkája: Sermo de Immaculata conceptione Beatissimae Virginis Deiparae, ad P. T. Patres Vocales pro generali capitulo totius ordinis minorum S. P. N. Francisci, Romae in Convictu B. M. V. de Ara Coeli, sub augustis auspiciis sanct. dni nostri Pii divina prov. Papae IX. congregatos. habitus ibidem... Die 5 Maii Anno Dei 1856. Posonii.
Kézirata: Theologia moralis (4r. 193 lap a rend budapesti könyvtárában.)
Uj M. Múzeum 1851. I. 404.
Farkas Seraphinus, Scriptores 132. l.
Petrik Bibliogr.
