Gergely Lajos,
Gergely Lajos,
ev. ref. lelkész, szül. 1834. márcz. 30. Baczka-Madarason Maros-Tordamegyében, hol atyja G. Sámuel ev. ref. iskolatanító volt; atyja egy év mulva Nyárád alvidékére Lukafalvára költözvén, ott nevelkedett. 1845. tavaszán a marosvásárhelyi ev. ref. kollegiumba ment, hol 1855-ig tanult. 1855. tavaszán Tekén tanítói hivatalt vállalt. 1856. szept. ösztöndíjjal a kolozsvári tanítóképzőbe ment, hol Tunyogi József, Nagy Ferencz és Jancsó József tanárok vezetése mellett a két évi tanfolyamot elvégezte, mire Deésre hivatott meg tanítónak. 1860-ban a görgényi egyházmegye haza hívta s az akkor ujonnan megnyilt szászrégeni ref. elemi népiskolában alkalmazta tanítónak, hol kántori teendőket is végzett. Egészsége azonban meggyengűlvén, lemondott tanítói állásáról és 1862. okt. a nagy-enyedi ev. ref. theologiai intézetbe lépett, hogy a papi pályára képesítse magát. Ennek végeztével, 1864-ben a marosvásárhelyi ref. egyház hívta meg osztálytanítónak, hol még mint contra-scriba (ellenőr) is működött 1868-ig, mikor a radnótfái (Maros-Tordam.) ref. egyház választotta papjának; azóta ott működik és 1885 óta a megyei ált. tanítótestület tiszteletbeli tagja.
Nevelési, ethnographiai, ismeretterjesztő s vegyes tartalmú czikkei a Magyarország Képekben (1867–68. A fahordó székelyek, Szenes székelyek, Borvizes székelyek, Egy székely népköltő), az Erdélyi Figyelőben (1880. A magyar nyelvészetből, székfoglaló értekezés, felolvastatott a Kemény-Zsigmond társaság 1879. szept. 28. gyűlésén), Maros-Vidékben (1885. a nőnevelésről); irt még a következő lapokba; Székely Néplap, Székely Közlöny, Székely Hirlap, Kolozsvári Közlöny, M. Polgár, Prot. Egyházi s Iskolai Lap, Erdélyi Prot. Közlöny és Vasárnapi Ujság (1882. A trónörökös görgényi útjából.)
Munkái:
1. A magyar nyelvtan, az elemi tanodák használatára. Kolozsvár, 1866. (2. mondattannal bőv. kiadás. Kolozsvár, 1868. 4. átnézett kiadás. Kolozsvár, 1872. öt kiadást ért.)
2. A népiskolák magyar nyelvtana. Rövid vélemény és birálat Árvai József sárospataki tanár ily czímű munkájára: «Magyar nyelvtan népiskolák számára... Pápa 1865». Marosvásárhely, 1867.
3. A magyar helyesirástan. Tanodai és magánhasználatra. Kolozsvár, 1871. (2. kiadás. Kolozsvár, 1889.)
4. Az új mértékek ismertetése. Tekintettel az erdélyi viszonyokra. Marosvásárhely, 1875.
5. Maros-Tordamegye földrajza. A maros-tordamegyei tanító-testület által 100 frttal jutalmazott pályamunka. Marosvásárhely, 1871.
Álneve és jegye: Řadnótfáji (a Székely Közlönyben 1868–69.), ? (M. Polgár 1867–69.)
Önéletrajzi adatok.
