Gerevich Emil,
Gerevich Emil,
bölcseleti doktor, főreáliskolai igazgató, szül. 1854. decz. 11. Kovászón Beregmegyében. Középiskoláit Máramaros-Szigeten, Lőcsén és Ungvárt végezte. Szülei korán elhalván, vagyon nélkül maradt és nevelősködéssel tartotta fenn magát. Budapesten mint tanárjelölt a tudományegyetemen és a műegyetemen a mathematikát és a természettudományokat hallgatta. 1876-ban az alsó-lendvai polgári iskolához tanítónak, 1877-ben pedig a máramaros-szigeti felsőbb leányiskolához rendes tanárnak nevezték ki. 1885-ben a beszterczebányai állami felsőbb leányiskolához igazgatónak neveztetett ki, 1891 óta pedig a kassai állami főreáliskola igazgatója. Időközben megszerezte a középiskolai tanári oklevelet a mennyiségtanból és természettanból és bölcseletdoktori oklevelet nyert ugyanezen tárgyakból.
Programmértekezései az alsó-lendvai polgári iskola Értesítőjében (1877. Házasságtartam, különnyomatban is ism. Tanáregylet Közlönye XI. 18. sz.), a máramaros-szigeti állami felsőbb leányiskola Értesítőjében (1883. Egy számtani játék, 1885. A láncztörtekről), a beszterczebányai állami felsőbb leányiskola Értesítőjében (1887. A felsőbb leányiskolákról, különnyomatban is 1888. és 1889. A felfelé menő láncztörtek), a Kolozsvári Orvos-term. Értesítőben (a láncztörtek alkalmazása). Czikkei s könyvismertetései az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyében. M. Tanügyben, Természettudományi Közlönyben (1887. 1889.), Orvos Természettud. Értesítőben, Nemzeti Nőnevelésben, Honban, Nemzetben, Budapesti Hirlapban, Pesti Hirlapban, Pesti Naplóban, Ország-Világban, a Paedagogiai Plutarchban, Máramarosban, Beszeterczebánya és Vidékében. Több fővárosi napilapnak állandó munkatársa s mint ilyen kulturpolitikai s tanügyi czikkeket ír rendesen név nélkűl vagy (ge) jegy alatt.
Munkái:
1. A lefelé menő láncztörtekről. Analytikai tanulmány. M.-Sziget, 1885.
2. A lefelé menő láncztörtek analizise. Beszterczebánya, 1889.
3. Számtan a középiskolák számára. Budapest, 1893. (Orbók Mórral).
M. Könyvészet 1886. 1889.
Paedagogiai zsebnaptár. (Fényny. arczképpel). Pozsony, 1891. és Orbók Mór szives közlése.
