Geramb Ferdinand (József Mária) báró,
Geramb Ferdinand (József Mária) báró,
cs. kir. ezredes, később trappista főapát, G. Ferencz selmeczi bányaigazgató s magyar nemes fia, ki szüleinek Lyonban tartózkodása alatt 1772. ápr. 17. született, hazájában, később Bécsben neveltetett, az osztrák hadseregben szolgált és spanyol földön is harczolt. Kifogyván az anyagi eszközökből, Londonba ment, hogy a kormánytól pénzsegélyt nyerhessen. Londonból, tetemes adósságai miatt fogság fenyegetvén őt, távoznia kellett. 1812-ben Husum dán kikötőben Napoleon parancsára elfogatott és a vincennesi várba vitetett foglyúl. Itt volt akkor a troyesi püspök is mint fogoly. Ez reá oly hatást gyakorolt, hogy Páris bevétele után kiszabadulván, 1816-ban Lyonban a trappisták szerzetébe lépett. Itt general-prokurátorrá választatott. 1831–32-ben Jeruzsálembe a szent sírhoz zarándokolt. Meghalt 1848. márcz. 15. Rómában. Valószinűleg hazánkban is tartózkodott, a mint azt Pozsonyban megjelent munkáiból következtethetjük:
1. Istirion invicto heroi caes. reg. principi et archiduci Austriae, summoque exercitus belliduci Carolo occepta Budae nonas Aprilis 1807 regni comitia coram condecoranti pie devotum. Posonii. (Költemény.)
2. Pia cordis suspiria. Inchoatis nonas Aprilis 1807. Budae regni comitiis luce publica prodita. Posonii. (Költ.)
3. Carmen amato principi caea. regio regnique Hungariae palatino ei archiduci Austriae Josepho. Nonas Aprilis 1807. Posonii.
Még 11 francia munkáját sorolja föl Wurzbach, melyek külföldön jelentek meg.
Arczképe rézmetszet, Hummel C. rajzolta s Pichler J. metszette Bécsben.
Ujabbkori Ismeretek Tára III. 627.
Wurzbach, Biographisches Lexikon V. 146–148. l. (Hol kalandos élete, munkái és az életére vonatkozó adatok vannak megírva.)
Petrik Bibliogr.
