Geőcze István (szendrői),
Geőcze István (szendrői),
nyug. m. kir. honvéd százados, G. János ügyvéd és Szerdahelyi Antonia fia, szül. 1836. júl. 25. Bacskán Zemplénmegyében; a gymnasiumot Sátoralja-Ujhelyt, Ungvárt és Kassán, jogi tanulmányait pedig (1853–1857) a pesti egyetemen végezte. 1860-ban Délolaszország felszabadításáért harczolt, hol előbb Garibaldi tiszti testőrségében hadnagy, azután főhadnagy és az I. Zuáv-zászlóaljban századparancsnok volt. 1864–66-ban Braziliát utazta be, 1867-ben a magyar miniszterelnökségnél fogalmazó lett, 1870-ben mint főhadnagy a m. kir. honvédség soraiba lépett és csakhamar dandársegédtiszt és 1873-ban a Ludovica akadémia tanára lett. 1876-ban századossá neveztetett ki s 1884-ben nyugdíjba lépett; azóta Budapesten az irodalomnak él. G. a magyar katonai irodalom alapvetőinek egyike.
Czikkei a Pesti Naplóban (1868. 71. sz. Timeo Danaos 1884. 207., 208. sz. esti k., A közös hadseregről), Katonai Közlönyben (1869. Fényképészet hadi czélokra, A chatami erődítési kisérletek, 1870. Tagrendek, tagpárrendek és szakoszlop. Nézetek a honvédség érdekében, A szerb haderő szervezése, 1871. A spandaui lövésziskola, Katonai lókoroda terve, Egy orosz tiszt birálata a chassepot fegyverről és a német tüzérségről, Szerbia földrajzi s hadászati viszonyai. A honvédtiszti iskolák általában és azok berendezése, A löveg viszlökem erejének felhasználása a Moncrief rendszer szerint, Porosz robbantyúk, torpedók), a Honvédben (1867–69. 1872. Az orosz vezérkar hadtudományi utazásai, az Armstrong-féle csavar- és ék-zárú angol hátultöltő ágyúk), a Fővárosi Lapokban (1869.), a Hazánk és Külföldben (1869.), a Vasárnapi Ujságban (1869.), a Ludovica Akadémia Közlönyében (1873. I. Napoleon és Moltke, 1874. Tanulmány a gyalogság részletharczászata felett, Atsin és a háború Hollandiával, 1875. Egy tanulmány a német hadsereg felett, A cs. és kir. hadseregbeli tiszti növendékek kiképzésére hivatott csapatiskolákról, A kozákok előőrsszolgálata, Néhány szó a csapatiskolák és harczgyakorlatokról, könyvismertetés, 1876. Oroszország terjeszkedése keleten, Egy tábori tüzérségnél leginkább kifejtendő tulajdonságok, A háború bölcsészetének tanulmányi összefoglalatja, Jegyzetek a háború művészetéről, 1877. Európai Törökország és az azzal határos kis államok, A hadseregek történelmi fejlődéséről, 1878. Oroszország és Angolország Közép-Ázsiában, 1879–80. Vázlatok a hadügy történelmi fejlődéséről, 9 közlés, 1879. A jelenlegi franczia és német hadszervezet összehasonlítása, 1881. Az angolok Indiában, A gyalogság támadásának előkészítése és végbevitele, 1886. Wolozkoi elmélete a gyalogság harczban való tüzeléséről, Nagy Frigyes bizalmasa Luchesini marquis kiadatlan iratai, 1890. A lovasság mint csatatényező, 1891. Miként keletkezett és fejlődött ki a gyalogság mai harczászata, A fegyveres béke vagy a katonai Európa az 1890. évben, Az utolsó töltények háza, Moltke tábornagy, A jelenlegi Európa és a legközelebbi háború, 1892. A léghajók hadi alkalmazása, A portugálok honfoglaló harczai a mór uralom idejében, Spanyolország a franczia-orosz szövetségben, Sedán, tervrajzzal, A lovasság összeköttetésben a többi fegyvernemmel, 1893. A hadi fegyverek új technikájában honos nézetek, Az angolok lovasított gyalogsága, 1894. A területi előnyök felhasználásának fontossága), az Ellenőrben (1881. 62. sz. Przemisl erődítéséről, 474. sz. esti k. Használható-e még a lovasság az ujabbkori lőfegyverekkel szemben? 490. sz. A postagalambok felhasználása a háborúban, 1882. 252. sz. Egy külföldi katonai szaklap a Mezőkövesden tartott lovassági nagyobb hadgyakorlatokról), az Egyetértésben (1883. 275. sz. Khina hadereje és a francziák, 290. sz. Az orosz hadszervezkedés egy-két mozzanata, 1884. 71. sz. Szudán, 1885. 34. sz., Honvédségünk, 1890. 74. sz. A nyelvtanítás rendszere középiskoláinkban, 448. sz. Európa vére Afrikáért), a Nemzetben (1883. 156. sz. A tárfegyverek gyakorlati hadi használhatósága. 1884–85. és 1886. november 24. A felső Congó-vidék felfedezői Stanley előtt, Olaszország európai conflictus esetén), a Budapesti Hirlapban (1884. 301. sz. Az új kinvezettek, 1886. 2. sz. Nyáry Albert báró).
Munkái:
1. Utazás Braziliába és vissza, Pest, 1869. Két kötet. (Erzsébet királyné gyémánt melltűvel tüntette ki. Ism. Hon 201. sz.)
2. Hadmozdulati utasítás kivonatban a magyar királyi honvédség számára. Pest, 1870. (németből ford. Hivatalos kiadás. Névtelenül.)
3. Az osztrák-magyar monarchia haderőinek szervezete. A rendeletek tárában ajánlott tan- és kézikönyv. Bpest, 1873.
4. A tisztek gyakorlati kiképzése... az orosz hadseregben, ford. olaszból. Bpest, 1873. (Névtelenül.)
5. Népszerű utasítás a tervrajz és térkép-olvasáshoz. Zaffauk József után németből. (Névtelenül.) Bpest, 1873.
6. Fegyvertan. Lankmayer Nándor után ford. németből. Bpest, 1879. (III. füzet. Névtelenül.)
7. Gyakorlati szabályzat a m. kir. honvédgyalogság számára. Bpest, 1881. Két rész. (Németből ford. Névtelenül.)
8. Lőutasítás a m. kir. honvéd gyalogság számára. Bpest, 1882. (Németből ford. Névtelenül.)
9. Lőutasítás a m. kir. honvéd lovasság számára. Bpest, 1883. (Németből ford. Névtelenül.)
10. A vizekről. Spanyolországi 1879. jún. 13. törvény ford. spanyolból. Bpest, 1883.
11. A tisztek gyakorlati kiképzése és a harczszerű céllövés az orosz hadseregben. Bpest, 1890. (Olaszból ford. Névtelenül.)
Ezeken kívül fordított még többet olaszból, francziából, angolból, spanyolból és portugálból magyarra. Szerkesztette a Ludovica Akadémia Közlönyét 1873-tól 1879 végeig.
Álnevei és jegyei Szendrői, Bacskay, Kaponyai, G. K. és e-i.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 432. l.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.
