Garzó Gyula,
Garzó Gyula,
ev. ref. lelkész. G. István iparos és Czinábor Zsófia fia, szül. 1839. máj. 23. Kecskeméten Pestmegyében; a theologiát a pesti egyesült prot. theologiai akadémián végezte. Tanárai közűl nagy befolyást gyakorolt reá Székács, ki a homiletikát adta elő. Miután öt évig több úri családnál nevelősködött, magán- és elemi népiskolai tanító volt, 1861-ben nevelőnek ment Dessevffy Gyula házához Debreczenbe; innét decz. a losonczi ev. ref. egyház hivta meg segédlelkésznek, hol az egyesült protestáns gymnasium V. és VI. osztályaiban mint szaktanár is működött 1863. ápril. végeig. Ekkor Nagy-Marosra ment helyettes lelkésznek és négy havi működés után Pestre Török Pál püspök mellé, hol a lelkészi teendők mellett a népiskola egyik osztályát is vezette. Pár hónapig tartott itteni működése után 1863 végén a gyönki gymnasiumba hivatott meg rendes tanárnak, hol nyolcz évig szolgált és az intézetnek igazgatója is volt. 1872-ben a gyomai (Békésm.) egyház választotta meg lelkészének, hol jelenleg is hivataloskodik. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye tanácsbirája s a békésmegyei régészeti s művelődéstörténeti társaság igazgató-választmányi tagja. A gyomai egyházközség érdemei elismeréseül 1878-ban lelkészi díszpalásttal ajándékozta meg, húsz éves lelkészsége emlékeül arczképét adta ki s helyezte el tanácstermében.
Munkatársa 1870-től a Protestáns egyházi és Iskolai Lapnak (vezérczikkek, kritikák és belmissiói munkálatok), a Margócsy József által szerkesztett Protestáns Egyházi Beszédtárnak a M. Prot. Figyelőnek, a 12 ellenröpiratnak, a Protestáns Alkalmi Beszédtárnak, a Czelder Márton által szerkesztett Evangyéliomi Lelkészi Tárnak, a Békésmegyei Közlönynek, melynek több évig főmunkatársa is volt; irt a Balogh Ferencz által szerkesztett Evangyéliomi Prot. Lapba, a Mitrovics Gyula által szerkesztett Sárospataki Lapokba s a Békésbe (1875. Szalai Sándor emlékezete stb.); a makói ref. egyház által a templom felavatása alkalmából 1883-ban kiadott füzetben tőle van a nép előtt tartott imádság és egyházi beszéd; a szegedi templomszentelés alkalmából 1845-ben kiadott Emlékiratban alkalmi beszéde.
Munkái:
1. Néh. gróf Török Lajos cholera ellen alkalmazott rusztincturája s az ezen üldözött gyógyszer fényes sikerének okiratai. A szenvedő emberiség érdekében közrebocsátja. Kecskemét, 1873.
2. Garzó Gyula gyomai ref. lelkész felelete Kovács István békésmegyei főorvos ur röpiratára. Mezőtúr, 1874. (K. I. a halottak elégetését javasolta, ez ellen küzd G. Gy.)
3. Hatalmas dolgokat cselekedett az Ur! Egyházi beszéd, melyet az irsai ev. prot. egyház orgona-felavatási ünnepélye alkalmával, a folytatólag tartott magyar nyelvű isteni-tiszteleten mondott. Mezőtúr, 1879.
4. Emlékirat a gyomai ref. templomtér ügyében. B.-Csaba, 1879.
5. Péter és Pál földmívesek beszélgetése a babtisták lárvája alá rejtőzött nazarénusok szerencsétlen tévelygései felett. Irta: Népbarát. 1880.
6. Konfirmácziói bizonyítvány, mely Gyomán 1894-ben 4. kiadásban is megjelent.
Szerkesztette a Békésmegyei Közlöny cz. társadalmi s politikai lapot 1881. ápril. 1-től, 1885. decz. 31-ig; a Gyakorlati Bibliamagyarázatok cz. szakfolyóiratot 1881-ben B-Csabán, 1882–84-ben Mezőtúron, 1885 óta Gyomán.
Kéziratban: Egyházszertartási szent beszédek és Nyugalom réve (családi imakönyv.)
Álnevei és jegyei: Julius, Népbarát, Botond, Sincerus, G., 7., 1., 17., 23., 14., ***.
Petrik Könyvészete.
Szinnyei Könyvészete.
Uj M. Athenás 145. l.
Szász János, Betüsoros Tárgymutató a dunamelléki ev. ref. egyházkerület Jegyzőkönyveihez. Bpest, 1888. 115. l.
Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1893-ra 165. l. arczk.
Önéletrajzi adatok és Dombi Lajos szives közlése.
