Gajzágó Salamon,
Gajzágó Salamon,
nyug. államszámvevőszéki elnök, G. Lukács és Gál Terézia fia, szül. 1830. febr. 2. Túr-Pásztón Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében (hova Szamosújvárról költöztek szülei); a gymnasiumot Szolnokon és Pesten, a jogot Pozsonyban tanulta. Azután patvarista lett és Széchenyi István gróf mellett maradt, míg a szabadságharcz kiütött; ekkor ő is fegyvert fogott, beállott a Zrinyi-honvéd zászlóaljba s felvitte a hadnagyságig; részt vett az alföldön több csatában; de a moori ütközetben az ellenség kezébe került és Königgrätzbe vitték. 1849. okt. kiszabadult, mire az irodalommal foglalkozott. 1853-ban nőül vette br. Thoroczkai János özvegyét Macskássy Katalint, kivel Néma-faluban (Szamosújvár közelében) lakott. 1861-ben Belső-Szolnokmegye megválasztotta főjegyzőnek; mindig nagy figyelemmel hallgatták a szép külsővel megáldott szónok szép beszédeit. 1863-ban Szamosújvár megválasztotta képviselőjévé a nagyszebeni tartománygyűlésre, de nem ment be a törvénytelen gyűlésbe. 1867-ben Belső-Szolnokmegye főbirája lett; a megye 1872-ben díszkarddal tüntette ki. Az utolsó kolozsvári (1865.) és a pesti (1866–70.) közös országgyűlésen is Szamosújvár városát képviselte. Midőn Dósa Elek, a képviselőház alelnöke meghalt (1867. nov. 19.), emlékbeszédet tartott koporsója fölött (P. Napló 272. sz.) és a képviselőház jegyzői állásából annak alelnöki helyére lépett. 1869-ben a magyarországi kath. congressusnak világi elnöke volt. A 70-es években élénk részt vett a katholikus autonomia kérdésében folyt tárgyalásokban; buzgó harczosa volt az akkori kisebbségnek, melyet szabadelvű katholikus töredéknek neveztek. Elnöke volt a központi és vasúti bizottságnak és alelnöke az Országos honvéd-segélyző egyletnek is. Országgyűlési szereplésének legfontosabb korszaka, midőn elnökké választatott a zárszámadási bizottságba, melynek feladata volt az 1868. zárszámadásokat megvizsgálni; miután ezen zilált viszonyokat rendbe hozta s az 1870. országgyűlés az államszámvevőszék felállítását elrendelő törvényt meghozta, azon év jún. 25. az államszámvevőszék elnökévé választatott. 1892. szept. 22. nyugalomba vonult és a király ez alkalomból a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot és az I. oszt. vaskorona-rendet adományozta neki. Ekkor túr-pásztói birtokára vonult, hol a nyarat tölti. Első neje elhalálozván (1871. okt. 21.), nehány évvel ezelőtt másodízben nősült meg, Talabéri Fluck Paulát vette nőűl. Fia Samyl Túrpásztón gazdálkodik, leánya Fatima Lukács Béla m. kir. kereskedelmi miniszter neje.
Beszélyeket irt a szépirodalmi lapokba, különösen a Hölgyfutárba (1851–59.) részint neve alatt, részint Sali Bánk álnévvel. Szindarabjai: Békesi, a kolozsvári szinház által 40 arany pályadíjjal jutalmazott eredeti történeti dráma 4 felv. (Először adatott a pesti nemzeti szinházban 1856. jun. 23. Ism. Salamon Ferencz a Budap. Hirlap 155. sz. és Greguss Ágost, Tanulmányok II. 88. l.), Majláth Margit, dráma (a kolozsvári szinházban 1859. ápr. adatott elő) és Móré cz.
Munkái:
1. Emlékbeszéd. Emléke a T. Ns. Horvát István elhunytának megülésére a pesti jogászok és bölcselők által jún. 28. tartott gyászünnepélynek. Pest, 1846. (Vasváry-Fejér Pál emlékbeszédével együtt.)
2. A magyar korona országainak állami zárszámadása az 1870. évre. Az országgyűlés elé terjeszti, Pest, 1871. okt. 27. a m. kir. államszámvevőszék.
3. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és azok körűl szerzett számviteli tapasztalatokról. Az országgyűlés elé terjeszti Pesten, 1871. okt. 27. (Ugyanez az 1871. évre s az azután következő évekre évenkint 1891-ig.)
4. Kivonatos összehasonlítás a közigazgatásilag előirt állami bevételeknek és kiadásoknak az 1870. évi előirányzattal. M. kir. államszámvevőszék. Pest, 1872. márcz. 3. Bpest, 1872. (Két kiadás.)
5. Kivonatos összehasonlítása a tényleges állami bevételeknek és kiadásoknak az 1870. évi előirányzattal. M. kir. államszámvevőszék. Bpest, 1872.
Hölgyfutár, 1859. 49. sz.
M. Polgár Nagy Naptára 1870. 129. l.
Jó Barát Naptár 1870. 41. l. arczk.
Török Zsigmond, Apró fényképek. Szabadka 1882.
Petrik Bibliogr. I. 616. l.
1892: Vasárnapi Ujság 46. sz. arczk. Ország-Világ 41. sz. arczk. (Gopcsa László.) Fővárosi Lapok 268. 269. sz. Nemzet 268. sz. Armenia 10. l.
Küffer Béla, Képviselőház Könyvtárának Katalogusa 65. l.
