Fuchs Vilmos,
Fuchs Vilmos,
vegyi doktor, bányatanácsos, F. János Sámuel fia, szül 1802-ben Lőcsén, a gymnasiumot ugyanott Lumnitzer alatt és Lembergben járta. Atyja halála után (1817) anyja nyolcz gyermekével visszatért Lőcsére. F. 1819-ben gyógyszerészsegéd lett és 1826-ban gyógyszerészetet hallgatott Bécsben. Különösen a füvészetet és vegytant kedvelte s 1829. jan. 17. vegytani doktor lett. Dissertatiója a brennbergi barnakőszén vegyelemezése volt. Jaquin Frigyes báró házának rendes látogatója volt és dr. Kralovaszky Lászlóval együtt kiadta a Flora Schneebergensist, melyből öt füzet jelent meg. 1833-ban a bányászatra adta magát és a selmeczi bányász akadémiát látogatta; azután Szomolnokon és 1834. végén Agordóban (Tyrol) mint kémlő működött. 1836 jul. Szászkabányán bányamester lett; 1838. Szomolnokra ment bányaigazgatónak és azon év aug. visszatért Agordóba. 1844-ben Selmeczbányán főbányaigazgató és bányatanácsos lett. 1848–49-ben a magyar miniszteriumban a magyar kohászati s pénzügyi osztály elnöke volt és a miniszteriumot Debreczenbe is követte. A szabadságharcz után 1851. szept. a szerb kormány az ottani bányászat vezetését bizta reá. Meghalt 1853. jan. 28. Belgrádban. 1848. jun. 26. a bécsi tudom. akadémia levelező tagjai sorába választotta.
Czikkei a bécsi akadémia Sitzungsberichtejében (1850. Über einige wenig bekannte metallurgische Erscheinungen, Geschichte des ung. Hüttenwesens).
Munkái:
1. Friedrich Mohs, ein biographischer Versuch. Wien, 1843.
2. Ueber den Einfluss der Gestalt des Terrains auf die Resultate barometrischer und trigonometrischer Höhenmessung der geogr. Lage eines Punktes auf der Oberfläche der Erde. Wien, 1843.
3. Die Venetianer Alpen. Ein Beitrag zur Kenntniss der Hochgebirge. Mit einer geogr. Karte und Gebirgsprofilen in 18 Tafeln. Solothurn und Wien, 1844.
4. Beiträge zur Lehre von Erzlagerstätten mit besonderer Berücksichtigung der österreichischen Monarchie. Mit 3 Kupfertafeln. Wien, 1846.
5. Einige Bemerkungen über die Lagerungsverhältnisse der Venetianer Alpen. Wien, 1851. (Különnyomat az 1850. Sitzungsberichtekből).
A szerb bányatörvény is az ő műve.
Kéziratban: Bericht über die geognostischen Verhältnisse der Alpengegend von Agordo és Darstellung des Berg- und Hüttenwesens in Agordo (a bányászati könyvtárban) és befejezetlen maradt: Geschichtliche Darstellung des ungarischen Hüttenwesens cz. munkája.
Almanach der kais. Akademie der Wissenschaften. Wien, 1854. 126. l.
Selmeczbányai emlékkönyv 1871. 148. l.
Természettud. Közlöny 1871. 452. l.
Szinnyei Könyvészete. és unokaöcscsének, Fuchs Károlynak szives közlése.
