Friebeisz István (rajkai),
Friebeisz István (rajkai),
az első magyar szinházi ügynökség tulajdonosa, előbbinek testvérbátyja, szül. 1822-ben Váczon; a gymnasiumot és bölcseletet szülővárosában, a jogot a pesti egyetemen végezte; 1840-ben Pestmegyénél esküdtnek neveztetett ki, mely hivatalát hét évig viselte, s ez idő alatt különösen a községek s nép életére, valamint ennek jogi viszonyaira fordítá figyelmét. 1848–49-ben ő is honvéd lett és a 2. honvédzászlóaljban szolgált, hol 1848. okt. 19. hadnagy lett; 1849. jún. Klapkát Komáromba kisérte s átvette a Komáromi Lapokat, melyet a vár feladásaig szerkesztett, mire őrnagyi ranggal kapitulált, egyszersmind a hadjárat historiographusa volt. A szabadságharcz után Pestre költözött és egészen az irodalomnak szentelte idejét. 1869-ben Lönhardt Edével együtt megalapították az első magyar szinházi ügynökséget, melynek igazgatója volt haláláig; a szinészek szerződtetését és a szindarabok elárusítását közvetítve, nagy szolgálatot tett a hazai magyar szinészetnek; ő pendítette meg a magyar szinészegyesületeket és a szinészi nyugdíjintézetet, mely már 130,000 frt tőkével rendelkezik. Meghalt 1890. febr. 8. Budapesten 68. évében.
Az 1840, 1844. 1847–48 pozsonyi országgyűléseken mint több társulatok és egyesek levelezője volt jelen; ugyanekkor irt czikkeket a Regélőbe, Regélő Pesti Divatlapba (1843. Uti naplójából: Pesttől Pozsonyig, Pozsonytól Brünnig, Brünn és vidéke), Honderübe s Életképekbe (1844–47. II. 10., 11. sz. Az irói hitel érdekében, 1848). 1853-ban a Pesti Napló állandó munkatársa volt (1856. 486. sz. A magyar könyvek kelendőségének akadályairól); irt végre a Vasárnapi Ujságba (1855–1858.)
Munkái:
1. Törvény-tanító a nép használatára, Pest, 1846.
2. Gyakorlati jegyzetek közigazgatási szakban működők s e pályára készülők használatára. 24 táblával. Pest, 1851.
3. Népjegyzői hivatal és a falusi tanács. Kézikönyv községi előljárók használatára. Pest, 1851. (2. kiadás Pest, 1852.)
4. Törvénykezési kalauz. Magyarország, a Szerb vojvodina és Temesi bánát törvénykezés tekintetbeni jelen felosztásának kimutatása. Pest, 1852.
5. Községek könyve. Községi hivatalnokok és lakosok használatára. Pest, 1853–56. Két kötet. (Ism. P. Napló 1853. 1012. sz.)
6. Önügyvéd. Gyakorlati tanácsadó jogügyletekben. Utasítást nyújt az iránt: mily eljárás követendő a mindennap előfordulható legszükségesebb ügyletekben, ügyvéd közbenjárása nélkül. Pest, 1854.
7. Magyarország legujabb felosztása betűrendben. Segédkönyv mindennemű hivatalok, ügyvédek s magánfelek használatára, melyből kiderül, minden magyarországi, szerb vojvodina és temesi bánsági község és puszta melyik járásbirósághoz, s ez ismét melyik országos vagy megyetörvényszékhez tartozik. Pest, 1856. 2. kiadás. Magyarország. Szerb-vojvodina és Temesi bánság legujabb felosztása stb. czím alatt. Pest, 1858.)
Szerkesztette és kiadta a Komáromi Lapokat, mely hetenként hatszor jelent meg, 1849. júl. 11-től okt. 1-ig, összesen 68 számot; a Müller Gyula Nagy Naptárát 1853–56-ra, mely mintegy kezdete volt a későbbi s mostani nagy naptár-irodalomnak; a Délibáb Képes Naptárt 1857-re; a Divatcsarnokot 1853. novembertől 1854. decz. 30-ig; a Magyar Nép Könyvtárát 1854–55-ben öt füzetben; a Délibábot 1855. jún. 17-től 1858. végeig; a Hazai Beszély- és Regénytárt 1857-ben 8 füzetben; a Szinpadot 1872-től halálaig (1890. febr. 8.)
Kiadta Tompa Virágregéit (Pest, 1853.), Tompa Verseinek II. kötetét (Pest, 1854.), Czuczor Népies Költeményeit (Pest, 1854.), Szelestey Falu pacsirtáját (Pest, 1854.), Petrichevich Horváth Lázár Szent sirját (Pest, 1854.), a Legujabb Külföldi Regénycsarnokot (Pest, 1855–61. Dumas, Párisi Mohikánok, regény 34 kötetben), a Nefelejts cz. évkönyvet 1855-re két kötetben Pesten és a Nagy Iván, Magyarország Családjainak I. és II. kötetét.
Eredeti szinműveit: Karácsonyi ajándék. Bem apó s a fordítottakat: Szőke Duna (Berg), Jég palota, Cancan a törvényszék előtt (operette), előadták a Molnár György-féle budai népszinházban.
Kézirata: A magyar gyermekbarát, olvasókönyv kisdedek használatára, Pécs, 1847. (Censurai példány a m. n. múzeumban); levelei Erdélyi Jánoshoz Pécs, 1853. ápr. 30. és nov. 15. az Erdélyi Tárban (Erdélyi Pálnál.)
Családi neve helyett a 60-as évektől kezdve Rajkay F. István nevet használt.
Közlöny 1848. 137. sz.
Jelenkor, Encyclopaedia. Pest, 1858.
Danielik. M. Irók II.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 276. 277. l.
Figyelő, XII. 312. l.
Szinnyei, Komárom 1848–49-ben.
Karcsú, Vácz története IX. 309. l.
Petrik Bibliogr.
1890: Szinészek Lapja 7. sz. Fővárosi Lapok 40. sz. Pesti Napló 39. sz.
Káldy Gyula szives közlése és gyászjelentés.
