Fodor József (galántai),
Fodor József (galántai),
orvosdoktor, egyetemi tanár és a m. tudom. akadémia rendes tagja, F. Antal földbirtokos iró s Pika Mária fia, szül. 1843. jul. 16. Lakocsán Somogymegyében; a gymnasiumot Pécsett, az egyetemet Bécsben és Pesten végezte, hol 1865-ben orvosdoktor, 1866-ban pedig sebészdoktor, szemész- és szülészmester s még azon évben egyetemi államorvostani tanársegéd lett. 1869-ben a tiszti orvosi eljárás tanából mint magántanár képesíttetett. 1868–69-ben mint Rókus-kórházi főorvos működött. 1870–71-ben a közegészségtudomány tanulmányozása czéljából külföldön utazott. 1871-ben az államorvostan segéd-tanárává, 1872-ben a kolozsvári egyetemhez az államorvostan rendes tanárának neveztetett ki. 1874-ben a budapesti egyetemhez az ujonnan fölállított közegészség-tudományi tanszékre meghivatott és rendes tanárnak kinveztetett, egyszersmind a hygienikus intézet igazgatója lett. A magyar tud. akadémia 1878. jún. 14. levelező s 1883. máj. 17. rendes tagjává választotta. 1882–83-ban a berlini egészségügyi kiállításon tudományos és buvárlati eszközeiért aranyéremmel tüntette ki Auguszta császárné. 1891-ben a cambridgei egyetem tiszt. jogdoktorrá választotta s promoveálta; az országos közegészségi tanácsnak és az orsz. statisztikai tanácsnak rendes tagja; Budapest szék- és főváros törvényhatósági bizottságának tagja; a budapesti kir. orvosegyletnek alapító-, a kir. m. természettudományi társulatnak alapító tagja és v. főtitkára, az orsz. közegészségi egyesületnek alapító tagja és főtitkára; a magyar orvosi könyvkiadó társulat és más egyesületek alapító illetve rendes tagja; a német Verein für öffentliche Gesundheitspflege-, a firenzei, párisi, brüsszeli, londoni egészségügyi egyesületnek tiszteletbeli illetve külföldi tagja, az Assoc. of the med. Officers of Great-Britain tiszt. tagja s a nemzetközi egészségügyi és demografiai kongresszus állandó bizottságának magyarországi tagja.
Orvosi s közegészségügyi czikkei az Orvosi Hetilapban (1868. A hagymázjárvány, A hagymáz kóroktani kutatása, 1869. Az árnyékszékrendszerekről, 1871. Levelek Londonból, Heidelbergből, Pár szó lakásaink felett, A Rókus-kórházi igazgató s pestvárosi tiszti főorvosi hivatalok és rövidebb közlések, ismertetések, birálatok, nevezetesen: a nedves lakásokról, a vizvezetékről, váltólázról, asphalt utcza-burokról, a gyári s ipari törvényhozásról, az alföld egészségügyéről, a közegészségtan népszerűsítése sat., 1872. Az ujpesti kikötő, 1873. Az olasz tengeri egészségügyi nézetek és általános ujítási nézetek a vesztegzárak tárgyában, 1874. Felterjesztés a közegészségtani tanszék és központi észlelde ügyében, 1875. Kisérleti tanulmányok a talaj és talajlég fertőztelenítése felett, 1880. A szénéleg egészségi tekintetben, Gyilkosság szénéleg által, 1883. A harmadik magyar egyetem, 1890. Ujabb kisérletek a vérnek bacteriumölő kisérleteiről, ugyanez németűl a Centralblatt für Bacteorologie und Parasitenkundeban), az Orvosi Hetilap mellékletében, a Közegészségügy és Törvényszéki Orvostanban (1866. Közlések az angol egészségügyi hivatal 1866. jelentéséből, A halálozási arány kiszámítása, A kétes lelki állapotok megbirálásáról. 1869. Miként lehet a városi hulladékokat értékesíteni, 1870. Mérgezés világító lég által, 1871. Az angol Privy-Concil közegészségügyi hatóságának szervezete s annak átültetése hazánkba, A Rókus-kórházi és pestvárosi tiszti főorvosi hivatalok, Pár szó lakásaink felett, 1872. Orvosügy Angolországban, 1873. Az ivóviz szolgáltatás Angolországban, 1874. Jelentés a közegészségtani tanszék és intézet, valamint az országos központi közegészségügyi észlelde szervezése tárgyában, ugyanez németűl a Deutsche Vierteljahrschrift für öffentl. Gesundheitspflege-ben, 1875. Kisérleti tanulmányok a talaj és talajnemek felett, 1877. Budapest csatornázási tervezetei, 1882. A légfűtésről, Közegészségügyünkről, Bécs avagy Budapest az egészségtelenebb város, 1883. Egészségügyi kirándulások Bpesten, Lakásügy Bpesten, A bpesti vizvezeték, 1884. Bpest csatornázása, 1886. Budapest uj csatornázása, Fuladás talajlevegőben, A tata-tóvárosi források vize, Az üllői-úti tisztviselő-háztelep, 1887. Bpest vizvezetéke, Az egészségtan elvei az ivóviz megbirálásában, 1889. A szombathelyi lovaskaszárnya csatornázása, Egészségügyi közigazgatásunk reformja, 1890. Magyarország népesedési mozgalma 1888-ban), a Gyógyászatban (1869. Közlések a pesti Rókus-kórház bonczterméből: Ebdüh? Erőszakos halál? 1870. Viziszony), a Gyógyászat mellékletében, az Államorvosban (1869. Megfojtás? Természetes halál, Megfuladás lisztben, véletlen halál, Ütés a fejre, halál, halálos sértés, Megfojtás, Villanymérgezés, 1873. a halálozási arány Magyarországon), a Deutsche Vierteljahrschrift für öffentl. Gesundheitspflege-ben (1874. Entwurf zur Organisirung der Arbeiten des Landes-central-Instituts für Hygiene und hygienische Forschung an der königl. ung. Universität zu Budapest, XII. 1880. Das Kohlenoxyd in seinen Beziehungen zur Gesundheit, 1881. Über Vorzüge und Nachtheile der Luftheizungen), a berlini Allg. Medicinische Central-Zeitungban (1875. Experimentelle Untersuchungen über die Desinfection des Bodens u. der Bodengase), a budapesti IX. nemzetközi statist. kongressus kiadványaiban, melynek egyik szerkesztője volt (Bpest, 1876. III. Section. Hygiène publ. Projet ďune statistique internationale des maladies epidemiques, Rapport sur la statistique internationale des maladies épidemiques et du cholera), a budapesti kir. orvosegylet Évkönyveiben (1876. A talajvizsgálatok czéljáról, módszereiről), a Nemzetben (1883. jún. A csángok letelepítése, júl. A svábhegy és a városliget. aug. a budapesti ivóviz), a Természettud. Közlönyben (melynek 1872 óta rendes munkatársa, 1883. A lakások fertőzetlenítése sat.), a M. Mérnökegylet Közlönyében (1884. Budapest csatornázása), a Mathem. és Természettud. Értesítőben (IV. 1885. Budapest ivóviz kérdéséről), az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyében (XIX. 1885–86. A középiskolai hygienatanárok és iskolaorvosok), az Archiv für Hygieneben (1886. Bacterien im Blute lebender Thiere), a m. tud. akadémia Értesítőjében (1887. A vér hatása a lépfene-bacillusokra), a Fővárosi Lapokban (1887. Egészségügyi tárcza), az Egészségben (1887. Az egészségügy, Nyaralás és fürdőzés, Palika iskolába jár, Iskolaorvosok és egészségtanárok a középiskolákban, A kályha és kandalló, 1888. Nők az egészség ügyében, ugyanez 1889-ben németűl a Deutsche mediz. Wochenschriftben, 1889. Hogyan ruházkodjunk, A közegészségügy haladása), a genfi, hágai, bécsi, londoni nemzetközi egészségügyi kongresszusok évkönyveiben (előadások). Ezeken kivül több rövidebb egészségügyi felszólalás, birálat és tárczaczikk a Honban, Pesti Naplóban, Egyetértésben, Magyar Hirlapban sat. Czikkei s értekezései közül több megjelent a külföldi szaklapokban és munkatársa a Pallas Nagy-Lexikonának. A közegészségtani intézetben vezetése alatt készült munkák elősorolvák az Acta reg. scient. Universit. Hung. Budapestinensis 1883–84. Fasc. I. 73. l.
Munkái:
1. Az árnyékszék-rendszerekről, tekintettel a hazai s főleg a pesti viszonyokra. Pest, 1869.
2. Közegészségügy Angolországban, tekintettel az orvosügyre, orvosrendészetre, a törvényszéki orvos ügyre, valamint a hazai viszonyokra. Bpest, 1873. (M. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára XX. A m. tud. akadémia által 1875-ben 200 arany nagy-jutalomban részesült.)
3. Experimentelle Untersuchungen über Boden und Bodengase. Braunschweig, 1875. (Különnyomat a Deutsche Vierteljahrschrift für öffentl. Gesundheitspflegeből.)
4. Az egészséges házról és lakásról. Braunschweig, 1877. (Három előadás. Népszerű természettud. Előadások, kiadja a kir. m. természettud. társulat. Németűl: Das gesunde Haus und die gesunde Wohnung. Braunschweig, 1878.)
5. A közegészségügy. Bpest, 1879. (Hivatalos Jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról III.)
6. Egészségtani kutatások a levegőt, talajt és vizet illetőleg. Bpest, 1881. (M. orvosok és term.-vizsgálók jutalmában részesült. Math. és Természettud. Közlemények XVI. 3. XVII. 3. Németűl: Hygienische Untersuchungen. Braunschweig, 1881–82. Két kötet. Ism. Pester med.-chirurg. Presse 1882. 40. sz.
7. A budapesti m. kir. tudományegyetem közegészségtani intézetének leirása. A berlini egészségügyi kiállítás alkalmából a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbizásából egybeállítva. Bpest, 1882. (Ugyanez németűl is.)
8. Néhány készülék egészségtani előadásokhoz és kisérletekhez. Az 1882–83-ki berlini egészség és mentésügyi kiállítás alkalmából. Bpest, 1883. (Magyar és német szöveggel.)
9. A lakásviszonyok befolyása a cholera és typhus elterjedésére. Bpest, 1884. (Értekezések a természettud. köréből. XIV. 2.)
10. Bacteriumok az élőállat vérében. Bpest, 1885. (Székfoglaló. Értek. a term. tud. kör XV. 10.)
11. Ujabb kisérletek erekbe fecskendezett bacteriumokkal. Bpest, 1886. (Értek. a term. kör XVI. 3. Ugyanez németűl a Deutsche Med. Wochenschriftben.)
12. Egészségtan a középiskolák felső osztályai számára, valamint magánhasználatra. Bpest, 1886. (2. kiadás. Bpest, 1893.)
13. A vérnek bacteriumölő képességéről. Bpest, 1887. (Értek. a term. kör XVII. 4. Ugyanez németűl a Deutsche Med. Wochenschriftben.)
14. Jelentés az iskolaegészségügyről. Bpest, 1888. (Felolvasás a VI. bécsi nemzetközi egészségügyi congresszuson.)
15. Hygiene des Bodens. Jena, 1893. Handbuch der Hygiene I. Bd. 1. Abth.)
Szerkesztette a Természettudományi Közlönyt 1879–87-ig és vezette annak Egészségtan rovatát; szerkeszti az Orvosi Hetilap Közegészségügy és törvényszéki orvostan cz. szakmellékletét 1882 óta s abban számos referatumot, birálatot stb. közölt; a Népszerű természettudományi előadások Gyűjteményét (Paszlavszky Józseffel együtt), az országos közegészségi egyesület Egészség cz. közlönyét 1887 óta Budapesten.
Szinnyei Könyvészete.
M. Akadémiai Értesítő 1875. 1878.
M. Könyvészet 1877. 1879. 1884–86. 1892.
Horváth Ignácz Könyvészete 1883–84. 1886–87.
Vasárnapi Ujság 1885. 35. sz. arczk. 1892. 8. sz. arczk.
M. Salon XV. 1891. arczk.
Budapester Hygienische Zeitung 1892. 12. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
