Fodor Gyula,
Fodor Gyula,
bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1864-ben Nagyváradon Biharmegyében, hol gymnasiumi tanulmányait végezte; Budapesten nyert tanári és doktori oklevelet. 1886 óta tanár, előbb Budapesten, majd Szatmáron, azután Zomborban és jelenleg a szatmári kath. főgymnasiumban tanítja a latin és görög nyelvet.
Czikkei a Nemzetben (1886. Tolstoj, Háború és Béke czímű regényének ismertetése), a Szamosban, Szatmár és Vidékében. Zombor és Vidékében (vezérczikkek, könyvismertetések és humorisztikus tárczák), a Tanáregylet Közlönyében (birálatok), az Egyet. Philol. Közlönyben (1891. Martialis Epp. Lib. I. 117.) és a Bácska cz. lapban (1893. Jellemképek); programmértekezése a szatmári kir. kath. főgymn. Értesítőjében (1888. M. Minucius Felix Octaviusa, ism. Egy. Phil. Közlöny)
Munkái:
1. A perfectum kettőzetének hangzója az indogermánban. Bpest, 1887. (A Sámuel-díj jutalmazásánál dicsérettel említtetett. Különnyomat az Egyet. Philol. Közlönyből.)
2. Xenophon memorabiliáinak teljes szótára. Bpest, 1888. (Dávid Istvánnal együtt.)
3. Vergilius Aeneisének teljes szótára a gymnasiumok felső osztályai számára és magán használatra. Bpest, 1891. (Dávid Istvánnal együtt.)
A Szatmáron 1892. jún. 8. a koronázás 25-dik évfordulója alkalmával a Kölcsey-kör által kiadott Emlékkönyv egyik szerkesztője volt és abban Modern ének cz. hosszabb verses darabot közölt.
Álneve Crispus (szépirodalmi czikkeinél.)
M. Könyvészet 1887–1888.
Horváth Ignácz Könyvészete 1887.
M. T. Akadémia Értesítője 1888. 114. l.
Rajner Ferencz, Középisk. Tanári Névkönyv 138. l. és önéletr. adatok.
