Fleischhacker Mór Fridolin,
Fleischhacker Mór Fridolin,
főreáliskolai tanár, F. Frigyes ág. ev. lelkészesperes fia, szül. 1856. febr. 27. Ágfalván Sopronmegyében; gymnasiumi tanulmányait a soproni lyceumban a bölcseletet és philologiát a budapesti egyetemen végezte. 1878. szept. Párisba utazott, hol hat hétig a világkiállítást tanulmányozta s az előadások kezdetén beiratkozott a Sorbonne-on Gaston Paris és Darmesteter román philologusok előadásaira, a College de Franceon az ifj. Guizot és az École des beaux arts-otn Taine irodalomtörténeti s aesthetikai előadásait hallgatta. Gyakran megfordult Munkácsy, Zichy Mihály, Sayous Ede s Reményi Ede házánál. 1879 tavasszal visszatérvén hazájába, a csurgói ev. ref. főgymnasiumban nyert alkalmazást; 1882. nyarán a soproni állami főreáliskolához nevezték ki tanárnak, hol jelenleg is működik.
Megjelent tőle az Ábrányi Emil Figyelőjében (1876.) A gyorsirás története; ugyanakkor segédszerkesztője volt a Gyorsirászati Lapoknak; a Sopronba irt vezérczikkeket és tárczákat, utóbbiak közül Arany János emlékezete, Eötvös Brassóban sat. Programmértekezése: Lessing viszonya Aristoteleshez, különös tekintettel a franczia tragoediairókra és a korabeli magyarázókra (Csurgói ref. gymn. Értesítője, 1880.)
Munkái:
1. A gyorsirászat rövid története. Győr, 1875.
2. Deutsche Sprachlehre. Bpest, 1889.
3. Német nyelvtan, gymnasiumok, reáliskolák, kereskedelmi középiskolák, polgári és felső leányiskolák használatára. Bpest, 1890. (Kárpáti Károlylyal együtt. Ism. Egyet Philol. Közlöny 1889.)
4. Német olvasókönyv, szótárral középiskolák számára. Bpest, 1893. Három kötet.
Kapczy, Gyorsirás Története. 30. l.
M. Könyvészet 1890.
Corvina 1893. 17. sz. és önéletrajzi adatok.
