Fleischer József,
Fleischer József,
orvosdoktor, szül. 1829. jún. 22. Breznóbányán Zólyommegyében, előbbinek és Csernák Róza fia; nagyatyja F. Nep. János is Breznóbányán mint kamarai sebész működött. Fl. a négy alsó gymnasialis osztályt szülővárosában végezte, 1841-ben (mely évben szülőinek vagyona tűzvész áldozata lett) Esztergomba ment, hol a IV. osztályt, a magyar nyelv teljesebb elsajátítása végett ismételte, az V. Miskolczon, a VI. Egerben és a VII. Váczon végezte, mire 1847-ben Pesten kezdte meg tanulmányait. A szabadságharcz kitörésekor, az előadások szünetelvén, szülővárosába tért vissza, hol súlyos hagymázon esett keresztül; de alig hogy betegségéből felépült, mint önkéntes honvéd a 49. zászlóaljba lépett és tizedesi rangot nyert. Az ácsi csata után a komáromi kórházba helyeztetett át; a kapituláció után visszatért Breznóbányára, hol az egyetemi előadások megkezdéséig időzött. Orvosi tanulmányai végezte után, mint szigorló a pesti gyermekkórházban nyert alkalmazást; 1853. máj. 1. testiariusnak neveztetett ki a Rókus kórház Kovács Sebestyén Endre vezetése alatt álló első sebészeti osztályára; jún. 13. orvosdoktorrá avattatott föl, okt. 1. mint alorvos lépett át Krick Rezső belgyógyászati osztályára, de itt csak 20 napot töltött, mert időközben Gebhardt egyetemi tanár belkórodáján assistensi állást nyert; honnét 1854. ápr. az egyetem szülészeti kórházába tétetett át; itt eleintén Birly Flórián és ennek halála után Semmelweis mellett működött mint tanársegéd. Az egyetemi tanév végével több ízben felrándult Bécsbe, hol a kórházak látogatására fordította egész idejét; különösen sokat fordult meg Braun Gusztáv nőgyógyászati osztályán. Szakmája sebészi részének elsajátítása és a kellő kézbeli ügyesség megszerzése képezte ott törekvéseinek főczélját. 1857-ben, tanársegédi idejének leteltével, a magángyakorlatba lépett. 1867-ben a pesti egyetemen mint a szülészeti műtéttan magántanára habilitáltatott és ez évben az országos közegészségügyi tanács rendkivüli tagjává választotta, s pénztárnoka lett a budapesti orvosegyletnek. 1869-ben dr. Walla főorvos halála után a Rókus kórház nőgyógyászati osztályában ennek helyettesítésével bizatott meg, néhány hóval később a fővárosi közgyűlés által a nevezett osztály főorvosává választatott. Az osztályán, különösen működése utolsó éveiben szokásba vett, teljesen az ujabb kor szinvonalán álló antisepticus eljárás meglepte az idegen orvosokat is, kik a kórházat látogatták. Meghalt 1877. máj. 23. Budapesten.
Orvosi czikkei a következő lapokban jelentek meg: Wiener med. Wochenschrift (1856. Eine Fünflingsgeburt, Statistischer Bericht der Geburtsklinik an der k. k. Universität zu Pest im Schuljahre 1855–56., 1862. 5. sz. Fl.-nek Braun Gusztávhoz a fejezőhorog érdekében intézett öt idevágó kóresetet tárgyaló levelének lenyomata, Braun G., Beitrag zur Lehre der Decapitation mit C. R. Braun's Schlüsselhacken cz. közlésben), Orvosi hetilap (1857. Közlemények Semmelweis tanár szülkórodájáról 1856–57-ben. 1861. Önkéntes méhrepedés, a magzat és szülep kitolásával a hasűrbe. 1863. Az anyarozs hatása a szülészetben. 1865. A hüvelyszűkületek és a laminaria digitata, 1868. A méhlepényen talált kanyarónyomok, 1872. Emlékbeszéd néhai Semmelweis Ignácz felett. 1875. A méh nyákhártyája alatti rostdagokról), Gyógyászat (1861. Semmelweis tanárnak gyermekágyi láz felőli tana, Méhűrbe vezetett bélszálacs. Darmbougie által, medenczeszűkület miatt művileg előidézett koraszülés), Nő- és Gyermekgyógyászban (1864. Méhlepény előfekvésének tartott méhpöfeteg születése, 1865. Uj adatok a magzatfejezés tanához a Braun-féle horoggal, ugyanez az Ung. Med. Chirurg. Presseben, 1866.)
Munkái:
1. Szülészet. Kézikönyvül a bábák számára. Pest, 1857.
2. Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára. Pest, 1869. (35 fametszettel.)
Szinnyei Könyvészete.
Budapesti kir. Orvosegylet 1878-ki Évkönyve (Bruck Jakab emlékbeszéde) és gyászjelentés.
