Fischhof Adolf,
Fischhof Adolf,
orvosdoktor, F. József és Löwy Rozalia fia, szül. 1816. decz. 8. Ó-Budán, hol atyja jómódú kereskedő volt; 12 éves koráig gondos nevelésben részesült; ettől fogva szülei átköltöztek Pestre, sorsuk rosszabbra fordult s a 14 éves fiú leczkeadással volt kénytelen szülein segíteni. Az V. gymnasiumi osztályban feltünt már egy latin chriájával és a VI.-ban egy sapphói odájával, melyet tanulótársai ki is nyomattak és zenére tettek. 1836-ban befejezte philosophiai tanulmányait és zsebében 10 frttal Bécsbe ment, hol az orvosi tudományokat hallgatta; 1844-ben szigorlatot tett, azután az ottani közkórházban másodorvos volt és 1848. márcz. 13. a bécsi mozgalmakban az általános figyelmet magára vonta, az országház előtt az ő szava volt az első szabad szó Ausztriában; a bécsi tanulók küldöttségével Pozsonyba ment. A közbiztonsági választmányban vezérszerepet vitt. Midőn a birodalmi gyűlés megalakult, ő a matzleinsdorfi kerületet képviselte és a császár visszatérése és a halálbüntetés eltörlése mellett szónokolt; aug. 5., 25., 29., okt. 6. és 9. is felszólalt különböző ügyekben, különösen a robot eltörlése s Latour megmentése tárgyában; 1849. jan. 8. szintén beszélt Pinka képviselő felszólalása ellen. Képviselői működése alatt a belügyminiszteriumban mint miniszteri tanácsos is volt alkalmazva és Galicziába, hol a kolera kiütött, utazott. Később ezen állásáról lemondott. A kremsieri birodalmi gyűlés feloszlatása után (1849. márcz. 7.) elfogták és csak három negyed év mulva bizonyítékok hiánya miatt szabadságba helyezték. Ezentúl orvosi gyakorlatot folytatott Bécsben. Az alkotmányos élet feltámadásakor ismét a publicistikai pályára lépett, a dualistikus állam és a magyar kiegyezés mellett irt; utolsó nyilvános föllépése volt, midőn Ausztria érdekében a népbéke és a cseheknek a németekkel kibékítése mellett küzdött. Meghalt 1893. márcz. 24. Emmersdorfban Klagenfurt mellett.
A Magyarországgal folytatott alkudozások idején a P. Lloydban is számos czikke jelent meg, melyekben a kiegyezési javaslatokat birálta.
Munkája: Oesterreich und die Bürgschaft seines Bestandes. Politische Studie. Wien, 1869.
Ungerrel együtt egy röpiratot tett közzé a magyar kérdés megoldásáról és ezenkívül még több röpirata és czikke jelent meg Bécsben.
Arczképe: kőnyomat Kriehubertől, nyomt. 1848-ban Höfelich J. Bécsben, rézmetszet (Zeitgenossen. N. F. XVII. sz. hely és év n.)
Wurzbach, Biogr. Lexikon IV. 253. l.
Beth-El III. 1860. 77. l.
Vasárnapi Ujság 1875. 50. sz. arczk.
Zalka László, Győri papnevelő intézet könyvtárának Czímjegyzéke.
1893: Pesti Napló 1893. 88. sz. Egyetértés 83. sz. Ueber Land und Meer 29. sz. arczk.
