Fischer Sándor,
Fischer Sándor,
takarékpénztári tisztviselő, a Petőfi-társaság tiszt. tagja, F. Jakab tekintélyes bőrgyáros és Graeffl Mária fia, szül. 1853-ban Budán. Atyja 1855. dec. 16. elhalálozván, az anya fiát a legjobb nevelésben részesítette; hat éves korában már bevégezte elemi iskoláit; ekkor egy 48-as honvédet kapott nevelőül, ki a fiút magyar szellemben nevelte és megtanította őt magyarúl; e mellett megtanult francziául és angolúl, úgy hogy e nyelveken tökéletesen irt és beszélt; hozzávette később az olasz nyelvet is. A kereskedelmi akadémián bevégezte tanulmányait és külföldre ment, utazott Német- Olasz- és Francziaországban; hosszabb ideig tartózkodott Németországban. Miután a család társalgási nyelve német volt, a magyar nyelv gyakorlásától elesett. Hazájába visszatérvén az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár tisztviselője lett. Korán feltámadt benne az irodalom iránt érzett nagy lelkesedése s meleg vonzalma; Lessing, Goethe s Heine mellett, a hazai költők közül különösen Madách és Petőfi voltak azok, a kik mélyebben hatottak reá és ezt a két költőt alaposan tanulmányozta is. F. a legjobb nevű irókkal benső barátságban állott és felolvasásokat is tartott a budai Polgári körben. Három hónapig tartó betegsége (nyelvrák) ideje alatt jól tudta, hogy napjai meg vannak számlálva, erre mutat az a levél is, melyet Jókaihoz intézett (Főv. Lapok. 1888. II.); nagy művének utolsó fejezeteit már kimondhatatlan fájdalmak közt irta lázban, reszkető kezekkel; utolsó öröme volt munkájának megjelenése s a Petőfi-társaságba tiszt. tagnak megválasztatása. Meghalt 1888. nov. 25. Budaspesten 35. évében.
Munkái:
1. Die Tragödie des Menschen. Dramatische Dichtung. Nach Eduard Paulay's Bühnen bearbeitung übersetz. Bpest, 1886.
2. Petőfi's Leben und Werke. Eingeführt von Maurus Jókai. Mit dem Porträt von Alexander u. Julie Petőfi, drei Handzeichungen von Petőfi, einem autographischen Blatte in Facsimiledruck und einer Copie der Zwölf Punkte des ersten censurfreien Presserzeugnisses in Ungarn. Leipzig 1889. (Ism. Főv. Lapok 1888. 196. 280. 281. sz., P. Napló 241., Egyetértés 243., Alföld 205., Erd. Hiradó 212., M. Salon X. Egyet. Phil. Közlöny 1889. és Ungar Revue. A német és franczia sajtó is osztatlan elismerettel fogadta. Munkájának magyar kiadása, melynek költségeire F. L. 10,000 frtot hagyott, ezen czímmel jelent meg: Petőfi élete és munkái, ford. Tolnai Lajos. Bpest, 1889. Ism. Vasárn. Ujság 48. sz. Egyet. Philol. Közlöny 1890. sat.)
1888: Főv. Lapok 281. 327. sz. Pesti Napló 326. 327. sz. Egyetértés 327. sz. Vasárnapi Ujság 49. sz. Pester Lloyd 327. sz.
Nemzet 1888. 327. sz. 1889. 7. sz. (Tolnai Lajos emlékbeszéde.)
Petőfi Muzeum 1889.
Corvina 1892. 33. sz. és gyászjelentés.
