Findura István,
Findura István,
r. kath. esperes-plébános, szül. 1824. jún. 29. Rimaszombatban (Gömörm.); a gymnasiumot és papnevelőintézetet Rozsnyón végezte; 1847. júl. 14. misés pappá szentelték föl; káplán volt Kis-Terennén, Rimaszombatban, Losonczon és Rozsnyón; ez utóbbi helyen pár évig egyúttal főgymnasiumi tanár is. 1857-ben plébánossá nevezték ki Söregre (Gömörm.), 1875. helyettes és 1889-ben valóságos alesperes lett a várgedei kerületben, hol egyszersmind tanfelügyelő. Az irodalmi téren befolyást gyakoroltak reá tanárai közül Danielik János, pályatársai közül a hellenista Szabó István, a kivel állandó barátságban élt.
Munkái:
1. Gyászhangok Mattyasovszky Flóri... kora elhunytán 1846. Rozsnyó (Névtelenűl.)
2. Carmen elegiacum, quod in honorem admodum reverendi domini Stephani Szabó parochi Kazariensis... ut iubilaeum sacerdotii sui laete celebrantis. Rimaszombatini, 1876.
3. Elegia... venerabili capitulo Rosnaviensi... Rimaszombatini, 1876.
4. Vade, referque pios Elegia candida sensus sincero vatis pectore progenitos venerabili Capitulo Rosnaviensi. Rimaszombatini. 1877.
5. Ode ill. ac rev. D. D. Georgie Schoper. Rimaszombatini, 1879.
6. Tindira Józsefnek verscsokrot Findura István lelkes Istvánnapról lelkesüléssel ad át. Bpest, 1881. (Chronosticon, lithogr. aranyrózsából mesterségesen idomítva.)
7. Letantis eligi genitalia tecta relinquunt Vendelino Hoffmann qui pia vota ferunt, Rimaszombatini, 1887.
Álneve: Rudnafi, hirlapi czikkek alatt az ötvenes és hatvanas években.
M. Könyvszemle 1877. 255. l.
Schematismus Cleri Dioecesis Rosnaviensis 1892. és unokaöcscsének Findura Imrének szives közlése.
