Filó (Csáktornyai) Lajos,
Filó (Csáktornyai) Lajos,
jogi doktor, ügyvéd. F. János ev. ref. lelkész fia, szül. 1858. szept. 5. Szentesen Csongrádmegyében; nagybátyja F. Lajos nagykőrösi ev. ref. lelkész nevelte; középiskoláit Uj-Verbászon és Nagy-Kőrösön végezte. Pályájáúl a jogit választotta s Heidelbergába ment, hol Bluntschlit és Zoepflt hallgatta, ezenkivűl a Fischer Kuno aesthetikai s bölcseleti, valamint Bunsen természettudományi előadásait. Majd nagyobb külföldi körutat tett. Visszatérvén hazájába, jogi tanulmányait Budapesten bevégezte. 1881. máj. 26. Aradra ment az Arad és Vidéke mellé segédszerkesztőnek; majd Nagy-Kőrösön kir. közjegyzői helyettes lett, azután Budapestre költözött. 1888-ban mint gyakorló ügyvéd Szentesen telepedett le, hol a város tiszti ügyésze.
Külföldi tartózkodása alatt közleményeket küldött a magyar lapokba s a németekbe több czikket irt, hogy a Magyarországról terjesztett téves nézeteket és hiedelmeket helyreigazítsa; költeményeket, beszélyeket és czikkeket irt 1877-től 1888-ig összesen 28 fővárosi s 53 vidéki lapba; többi közt a következőkbe: Székesfejérvár (1877. 60–72. sz. Szerelemből szerelemért, regény), Csöndes Órák (1878–79), a Dolinay által szerk. Házi Kincstár és Hasznos Mulattató (1879), Hon, Függetlenség (1879. mut. sz.), Szentesi Lap (1880), Ország-Világ (1880. 1883–85.), Közvélemény (1880. 105. sz. Jókai és pangó irodalmunk), Független Hirlap, Nép Zászlója, Bolond Istók, Üstökös, Magyarország és a Nagyvilág (1880–84), Arad és Vidéke (1880–83. II. Irodalmi viszonyaink, tanulmány, névtelenül, 1884–87. Költem., elb., rajz), Vasárnapi Ujság (1881. 1883. 1888.), Koszorú (1881–84.), Fővárosi Lapok (1882–88. elb., költ. és tárczák), Budapest, Képes Családi Lapok, Magyar Népvilág, Budapesti Bazár, Magyar Népbarát, M. Salon (1884–85), Pesti Hirlap (1886. 307. sz. Álnevekről), Debreczen. Kolozsvári Közlöny, Székesfejérvár, Rozsnyói Hiradó, Szekszárd és Vidéke, Losoncz és Vidéke, Bácskai Közlöny, Nagy-Kőrös, Csongrádi Lap (1891–92) és jelenleg a Szentesi Lap főmunkatársa (1882. A zsidókérdés.) Munkáiból felolvastak a Petőfi- és Kisfaludy-társaságban és a Kölcsey-egyletben. Műveiből többet idegen nyelvre is lefordítottak, így a new-yorki Hungarian Poetry cz. munkában. Szinműve: A hadgyakorlaton, dramolet 1 felv. (megjelent az Arad és Vidékében 1884); A «Figaró» mintájára a Pesti Hirlap által 1882-ben kitűzött tárcza pályázaton 252 mű között A tizedik gyerek cz. rajza nyerte el a pályadíjat.
Munkái:
1. Költemények. Bpest, 1879. (Ismerteti a Koszorú II.)
2. Soha többé! Regény. Arad, 1881.
3. Szeressünk és megbocsássunk. Beszélyek és rajzok. Arad, 1883. Ism. P. Hirlap 269. sz. Főv. L. 237. sz.
4. A gyámoltalan, vigj. Arad, 1885. (Előadatott Nagy-Kőrösön 1884-ben.)
5. Derült perczek. Vig rajzok. Esztergom, 1886. (Mulattató Zsebkönyvtár 31.)
6. Szép leányok könyve. Szentes, 1893.
7. Diákok könyve. Szentes, 1893.
8. Szavaló-könyv. Szentes, 1893. (Három utóbbi sajtó alatt.)
Álneve s jegyei: Csáktornyai Lajos, -ó-s., és -s. (a fővárosi s vidéki lapokban 1877-től.)
Figyelő VII–IX. XV.
M. Könyvészet 1886.
Lakatos Ottó, Arad Története III. 21. l.
Czirbus József szives közlése és önéletrajzi adatok.
