Festetics Leo (tolnai gróf),

Teljes szövegű keresés

Festetics Leo (tolnai gróf),
a pesti nemzeti szinház igazgatója, szül. 1800. okt. 8. Pécsett Baranyamegyében; Bécsben a Theresianumban tanult, majd a keszthelyi Georgikonban nagybátyja, a hires F. Gy. gróf mellett nevekedett. 1825-től 1840-ig gyakran feljárt a pozsonyi diétára; nem sokat törődött a politikával, inkább érdeklődött a művészet és társasélet iránt; egész életén át legnagyobb kedvét a zenében találta; e mellett gazdálkodott és felkarolta a kisdedóvás ügyét, ő alapított vidéken (Tolnán) először kisdedóvóintézetet, annak házat és telket ajándékozva. Szerencsés gazda nem volt, mert ősi örökét nem tartotta meg. 1843-ban Veszprémben vett birtokot s oda költözött. Majd zalamegyei adminisztrator lett. A szabadságharc alatt félrehúzódva élt. Említésre méltó, hogy a negyvenes években zsidó vallásos énekeket is szerzett, melyeket az Orczy-házban volt zsinagógában adtak elő. Az ötvenes évek elején az akkori kormány a nemzeti szinház igazgatójának nevezte ki; ő azonban az opera rovására a drámát elhanyagolta, e miatt nagy polemiák támadtak. Ezen polemiák következtében 1853-ban indította meg a Délibáb cz. lapot is. A szinházi jövedelem szaporítása végett a nagy erkélyt építteté. Végre Ráday Gedeon gróf váltotta föl az igazgatásban. Évek multán a Radnótfáy Sámuel igazgatása alatt létre jött a szini iskola; ez uj intézetnél kapott igazgatói állást; ez intézettől is pár évvel halála előtt a közte és Szigeti József tanár közt kitört villongás következtében nyugalomba kellett vonulnia. Meghalt 1884. nov. 15. Budapesten.
Czikkei: Az eredeti drámabiráló bizottmány ügyében, Nemzeti szinházi ügyek (Délibáb 1853.), Az eredeti drámabiráló bizottság ügyében (Hölgyfutár 1853. 2. sz.), Szinházi levelek (Divatcsarnok 1855.), Eszterháza hajdan és most, Észrevételek a magyar erdészegylet vadász-törvényjavaslatára, A tarnaeörsi, galgóczi vadászatok, Vadászatunk rendezése ügyében, Nézetek az uj vadászati törvényjavaslatok felől, Ujabb vadászati törvényjavaslat (Vadász és Versenylap 1860.), Művészek és korunk általi méltányoltatásuk (Délibáb Képes Naptára 1857-re.), Illemszabályok az udvarnál (Hazánk és a Külföld 1867.)
Munkái:
1. A nemzeti szinházról. 7 építményrajzzal. Pest, 1856.
2. Néhány szó a művészet és a Nemzeti szinház érdekében. Pest, 1867.
3. Illemtan. A szini tanoda és a magyar szinészek használatára. Pest, 1867. (Ism. Hon 38. sz.)
4. A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán. Pest, 1870. Tiz szinezett képpel, két térképpel és egy arczkép-csoportozattal.
Kiadta és szerkesztette a Délibáb czímű nemzeti szinházi lapot 1853. jan. 2-tól 1854. febr. 19-ig Pesten.
Ország Tükre 1862. 15. sz. arczk.
1884: Budapesti Hirlap 317. sz. Egyetértés 317. sz. Főv. Lapok 271. sz. Vasárnapi Ujság 47. sz.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I. 105. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr..
Gyászjelentés.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem