Festetics György (tolnai gróf),
Festetics György (tolnai gróf),
val. belső titkos tanácsos, a keszthelyi Georgicon alapítója, F. Pál főispán (kit Mária Terézia királynő 1772. febr. 24. grófi rangra emelt) és Bossányi Julia fia, szül. 1755. jan. 1. Ságon Sárosmegyében; 16 éves korában a bécsi Theresianumban tanult, hol architekturai rajzkisérleteivel tünt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta. Ifju korában lett katonává és 18 évig a hadseregben szolgált. 1790. júl. 12., mint a Graeven huszárezred alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyujtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. E lépés miatt Bécsben nagy neheztelést vont magára, kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult, hol a még nagyatyja által tervbe vett családi majorátus megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott és a hazai gazdászat czélszerű előmozdítására 1798-ban Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgicont) alapított, melyet József főherczeg nádor 1801. aug. 23. szántással szentelt fel. Ugyanazon évben F. Gy. gróf a keszthelyi kis gymnasiumot öt osztályuvá emelteté s abban nemes ifjak számára convictust alapított (melyet 1808-ban Sopronba helyezett át). 1802-ben negyven ezer forint tőkét ajánlott föl a hazának, hogy annak ötös kamatából három magyar nemes ifjú a bécsi mérnöki kar iskolájában a hadi tudományokban kiképeztetést nyerjen. 1809-ben a franczia háborúkor száz, utóbb ötszáz huszárt állított saját költségén a hadsereghez; Zala-vármegyénél pedig 100.000 frtot tett le a végre, hogy a szegényebb nemesek, kiknek a felkelési hadhoz kikészülésre tehetségök nem volna, abból segíttessenek. 1817-től kezdve évenkint a király nevenapján nemzeti ünnepet rendezett, hol többi közt a jelesb magyar irókat emlék-fa ültetéssel és tiszteletdíjakkal örvendeztette meg. Mint általában minden jónak, ugy a hazai tudományosságnak is egyik fő-pártolója s előmozdítója volt. Meghalt 1819. ápr. 2. Keszthelyen. A göttingai tudós társaságnak levelező tagja volt. Gyászbeszédet mondott fölötte magyarúl ápr. 15. Horváth József veszprémi kanonok (Veszprém, 1819.)
Kézirati munkája: Leges DD. Practicantibus in instituto Oeconomico Keszthelyiensi praescriptae. Keszthely A. 1800. (a m. n. múzeum kézirattárában.)
Levelei: németül Keszthely, 1801. decz. 14. ismeretlen Rudolf grófhoz és latin levele Saagh, 1811. okt. 27. ismeretlen paphoz a budapesti egyetemi könyvtárban.
Arczképe, rézmetszet Kinninger rajza a Bécsben Festetics László birtokában volt olajfestésről, s Ehrenreich metszete 1827-ben.
Névaláirása: Hébe Pest, 1825. Melléklet
Pressburger Zeitung 1773. 21. 1819. 35. sz.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1809. I. 33. 1812. I. 17. sz. 1819. I. 28. sz.
Gemeinnützige Blätter 1811. 65. 66. sz. 1827. 58. sz.
Nemzeti Gazda 1814. II. 6. l. 1817. 400. l.
Tud. Gyüjtemény 1817. III. 1818. III.
Unterhaltungsblatt, Pressburg, 1819. 30. sz.
Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1819. 29. sz.
Hazai Vándor 1834. arczk.
M. Tud. Társaság Évkönyvei I. 164. l.
M. Gazda 1843. 52. sz., a M. Gazd. Egyesület Örömnapja, Pest, 1847. és Nemzeti Ujság 1847. 501. sz. (Érkövy emlékbeszéde.)
Kelet Népe 1856. 3. sz. arczk. (Vahot Imre).
Vas Gereben, Régi Képek. Pest, 1856. I. 65–94. l. (Ugyanez a Pester Lloydban 1856. 238. sz.)
Vasárnapi Ujság 1856. 27. sz. 1864. 24. sz. arczk. 1886. 31. 32. sz. (dr. Váczy János, Gr. F. Gy. és a Helikoni ünnepélyek.)
Ország Tükre 1863. 11. sz. arczk.
Közérdek 1875. (dr. Szinnyei József, A keszthelyi Helikon.)
Figyelő V–XIII. 1878–82.
Kazinczy, M. Pantheon 380. l. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.)
Galgóczy Károly Emlékkönyve I.
Kerékgyártó Árpád Magyarország Emléknapjai. Bpest, 1882. 178. 430.
Bayer József Nemzeti Játékszin Története I. II.
Kazinczy Ferencz levelezése II. III.
Irodalomtörténeti Közlemények I. és gyászjelentés.
