Festetics Andor (tolnai gróf),
Festetics Andor (tolnai gróf),
a nemzeti szinház titkára, F. Benno gróf és bernátfalvi és földvári Földváry Rózsa fia, szül. 1857. nov. 26. Harasztin Pestmegyében; középiskoláit a budapesti kath. állami s a reform. főgymnasiumban végezte. 1876-ban az országos szinész-iskolába lépett; egyidejűleg azonban az egyetemet is látogatta, hol két évig Toldy Ferencz, Greguss Ágost és Heinrich Gusztáv irodalomtörténeti és aesthetikai előadásait hallgatta. Elvégezvén a szinésziskola négy éves tanfolyamát, 1880. aug. Tolnai Andor néven a kolozsvári szinházhoz szerződött, hol négy évig működött a bonvivant és salonszerelmes szerepkörben. Itt nőűl vette Dömjén Rózsát, a kolozsvári szinház naiv szinésznőjét. Azután még 3 évig szinészkedett Kassán, Szegeden s több vidéki városban, mig végre 1887. ápr. nejével együtt a budapesti nemzeti szinházhoz szerződtették; azonban később megvált a szinpadtól és jelenleg Paulay Ede nemzeti szinházi igazgató titkárja.
Czikkei az Ellenzékben (Kolozsvár, 1881. Költözzünk! pályadíjat nyert, Egy jótékony czélú hangverseny, 1884. Sok hűhó semmiért, Shakespeare vígjátéka), a Kolozsvári Közlönyben (1882. 1884. tárczák), a Szacsvai és Gabányi által szerkesztett M. Thaliában (1882. Szigeti bácsi mint tanár és Titus cz. humoreszk), az Élet és Irodalomban (1884. A kandalló mellett, csevegés), az Abauj-Kassai Közlönyben (1884. A szinész társadalmi helyzete, Margit Goethe Faustjában), a Fővárosi Lapokban (1892. Shakespeare János Királya).
Szinművei közül szinre került a nemzeti szinházban: Kiadó lakás, vígj. 1 felv. (1888.); Uj szomszédság, vígj. 3 felv. (1891. okt. 23. Ism. Bud. Hirlap 214. Főv. Lapok 292. Pester Lloyd 277. P. Napló 292. sz. sat.); ezeken kivül több szinművet fordított németből, melyek szintén előadattak a budapesti nemzeti szinházban, ilyenek a Vadorzók, vígj. 4 felv. (Első előadása a nemzeti szinházban 1890. febr. 21.)
Álnevei: Andor, Tolnai Andor és Moly.
Önéletrajzi adatok.
