Ferjencsik Sámuel,
Ferjencsik Sámuel,
ág. ev. lelkész és gömöri főesperes, theologiai doktor; a jolsvai időjós néven országszerte ismeretes volt, szül. 1793. decz. 4. Ó-Zólyomban, hol atyja előkelő polgár volt; középiskoláit Beszterczebányán, Selmeczen és Pozsonyban végezte. 1816. okt. 4-től a jenai egyetem hallgatója volt, hol a theologiát és a természettudományokat, különösen az ásványtant tanulta, az ottani minerologiai társaság tagja és a magyar ifjúság titkára volt. Itt találkozott Knebel báró házánál Goethével, ki gitárjátékáért megkedvelte s társalgás közben kikérdezte őt Magyarországról, többszöri látogatásra kérte s tőle nyerte az első ösztönzést az ásványtan és időjóslás tanulmányozására; midőn elváltak, Goethe megajándékozta őt Hermann és Dorotheájával sajátkezűleg bejegyzett ajánlással. 1818-ban tért vissza hazájába s Lovich Ádám superintendens mellett volt káplán Beszterczebányán; 1820–27-ig szügyi lelkész; 1827-ben Jolsvára (Gömörm.) ment papnak, hol egyháza s az iskola ügyeiben fáradozott; háromszor járult a trón elé, hogy egyháza számára segélyt kérjen; összeköttetésbe lépett a Gusztáv-Adolf-egylettel és ennek figyelmébe ajánlotta a magyarországi elszegényedett egyházközségeket; 1851-ben a tiszai egyházkerület által kiküldve megjelent annak hamburgi és 1852-ben wiesbadeni gyűlésén. Jolsván nagy terjedelmű gyümölcsöse volt, a mely rendezettségére s fajválasztékosságára nézve az egész országban mintaszerűnek ismertetett el; nemcsak a fanemesítést, de a gyümölcs különféle kikészitését és értékesítését is nagyban gyakorolta. Meghalt 1855. július 28. Jolsván kolerában.
Több czikket irt a magyarországi ág. ev. egyház állapotáról a németországi lapokba s a Protestantische Jahrbücher-be (II. 1855. Sexty und Blaho.) Meteorologiai czikkei s időjóslásai az 50-es években általánosan elterjedtek a hazai lapokban, igy a M. Hirlapban (1852. 679. 680. Időjárás 1851-ben); irt a Budapesti Hirlapba is (1853. 185–188. sz. Magyarország orvosi állapotai.)
Munkái:
1. Pamêti gelšawské a muranské. Pest, 1829. (a jolsvai tűzvész alkalmából mondott egyházi beszéde Jolsva s Murány történetével.)
2. Duchownj řeč při přjležitosti Konwentu celéhovel. Braterstwj Gemérského r. 1830. dne 12. Měsíce Máge, držaná we Chrámě Welho-Polemském. Pest, 1830.
3. Duchownj řeč při přjležitosti uwodu dwogjctihodného muže Samuele Tomasskja do cjrkwe evangelické chyžanské r. 1833. w nedeli I. p. S. Trogici. Pest.
4. Reč oltařnj při založenj veže chámowé w cjrkwi ew. Gelssawské. Pest. 1833.
5. Duchowny řeč při poswěcenj chrámu cjrkwe ewangelické ratkowské roku 1838 w neděli VI. po s trogici... Pest, 1838.
6. Duchownj řeč v. den památky poswěcenj chrámu cjrkwe ewangelické Gelssawské r. 1839. w nedeli XIX. po S. Trogici. Pest, 1839.
7. Rec oltarnj při Poswěcenj obnohowéno chrámu cjrkwe ewangelické Kamenánské r. 1840 w nedéli XVIII. po sw. trogici drzana. Pest, 1840. (a 2–7. sz. Egyházi s alkalmi beszédek.)
8. Ideen für die künftige Gesetzgebung der Protestanten in Ungarn. Wien. 1851. (a maga idején sokat emlegetett munka.)
Hátrahagyott kézirataiból a Rozsnyói Hiradó (1890. 21. sz.) A murányi vár rövid történetét közölte.
1855: Divatcsarnok 54. sz. (b. Nyári Gyula.)
Prot. Jahrbücher für Österreich 512. l. (Sztehlo András.) Pest-Ofner Zeitung 176. sz. Ungarische Post okt. 31. Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskunde 7. sz. Slovenské Noviny 90. sz.
Der Pesther Bote. Grosser gemeinnütziger Kalender 1857. 62. l.
Haan, Jena Hungarica 143. l.
Galgóczy Károly, Országos M. Gazd. Egyesület Emlékkönyve IV. 158. l.
Slovenské Pochlady 1887. 203. l.
Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen 97. l.
Petrik Bibliogr. I. IV.
