Ferenczy Teréz,
Ferenczy Teréz,
költőnő, szül. 1830-ban Szécsényben Nógrádmegyében; atyja könyvkötő volt, de nemes ember; F. Teréz szerény családi körben nevekedett, saját szorgalmával képezte ki magát annyira, hogy szenvedélyes olvasása útján irodalmi műveltségre tett szert. A költészettel már korán kezdett foglalkozni. Nagy hatással volt rá Pesten való tartózkodása nagybátyjánál Ferenczy szobrásznál, ki büszke volt hugára s megismertette őt az irodalom több jelesével. Ekkor ismerkedett meg Lisznyay Kálmánnal is, kivel barátságos viszonya nagyban fejlesztette a fiatal leány költői hajlamát. 1849. jún. 20. a nyárasdi (csallóközi) csatában elesett bátyja F. Lajos emléke s szivének csalódása búskomorrá tették. Végső napjaiban még B.-Gyarmatra ment a festőhöz, arczképét levétetni szándékozván; azután megirta végrendeletét; szép könyvtárát testvére gyermekének hagyta; 200 frtot hagyott két márvány sirkeresztre, hogy egyiket az ő sirjára, a másikat pedig a csatában elesett bátyja sirjára emeljék; ezen keresztekre az általa készített sirverseket rendelé vésetni, azután sziven lőtte magát 1853. máj. 22. Szécsényben.
Czikket és levelet irt a P. Divatlapba (1844. Egy kép a valódi életből, 1848. Nógrádból, aug. 1.), költeményeket a Divatcsarnokba (1853.), Hölgyfutárba (1853.) és a Délibábba (1853. Szobrász bátyámhoz); néhány sor kórágyamon irt naplómból 1853. máj. 1. a Divatcsarnok (1853.) közölte.
Hátrahagyott verseiből megjelentek a Nővilágban (1857.), Ifjuság Hajnalában (Pest, 1857.) és a Napkeletben (1858.)
Munkája: Téli csillagok. Ferenczy Teréz hagyományaiból összeszedte Bulcsú Károly. Pest, 1854. (Költemények, a költőnő életrajzával. Ism. Divatcsarnok.)
Arczképét (kőnyomat) Barabás Miklós rajzolta 1885-ben, nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben, megjelent az Arczkép-Albumban.
P. Napló 1853. 968. sz.
Divatcsarnok 1853. 21. sz.
Hölgyfutár 1853. 156. sz.
Arczkép-Album I. Pest, 1855. arczk.
Danielik, Magyar Irók II.
Családi Kör 1871. 12. sz.
Figyelő 1872. (Endrődy Sándor.)
M. Polgár Nagy Naptára 1873. 35. l.
Vasárnapi Ujság 1878. 10. sz.
Zilahy Károly, Hölgyek Lantja. Budapest, 1873.
Pesti Napló 1880. 221. sz. (Majthényi Flóra.)
Szabadság, Nagyvárad, 1886. sz. (Endrődi Sándor.)
P. Hirlap 1887. 255. sz.
Szombathy János, Két nő a költészetben (F. T. és Molnár Borbála). Debreczen, 1888.
Faylné-Hentaller Mariska, Magyar Irónőkről. Bpest, 1889.
Petrik Bibliographiája.
