Ferenczy József,
Ferenczy József,
bölcseleti doktor, okl. középiskolai tanár, a Petőfi-társaság tagja, az országos közoktatási tanács titkára. 1855. ápr. 29. Baján Bács-Bodrogmegyében; középiskoláit Baján, egyetemi tanulmányait Budapesten elvégezvén 1878-ban a fehértemplomi állami gymnasiumhoz neveztetett ki tanárnak, hol 1883. márcz. 30-ig tanított, midőn az országos közoktatási tanács jegyzője lett és ezen minőségben jelenleg is (1890 óta titkári czímmel) működik.
Irodalomtörténeti czikkeket, szépirodalmi, eredeti s fordított közleményeket és birálatokat irt a következő lapokba s folyóiratokba: Pesti Napló, P. Hirlap, Baja (1875. 1876. A darvinismusról, 1877. Tompa Virágregéiről, 1878.), Sopron (1876. Irodalmi vállalataink s az általános műveltség), Sopronvidéki Lapok (1876. Ifjúsági irodalmunkról), Temesi Lapok (1876. Magyarosodás és művelődés. 256–262. Arany János költészete), Kassa és Vidéke (1876. A classicismus szinészetünkben), Figyelő (1876. A «Magyar Nyelvőr» nyelvészeti törekvései, 1877. Arany János költészete, 1878. Kölcsey műveihez, 1879. Kazinczy Ferencz levelezése, Gróf Dessewffy Aurel, Kazinczy Ferencz levelezéseiből, Aranka György levelei Kovachich Márton Györgyhöz. 1879. Tompa életéhez, A csekei bölcs Kölcsey Ferencz, 1880. Gr. Dessewffy József és kiadatlan költeményei, 1882. Gr. Dessewffy József leveleiből, Garay János levelezéséből, 1883. Czakó Zsigmond élete, 1884. Gr. Dessewffy József levelei Döbrenteyhez, Garay János levelei Csapó Dánielhez, 1885. Kazinczy és Dessewffy 1887. Gr. Dessewfy Aurel életrajzához), Kelet Népe (1876., 1878.), Délibáb (Debreczen 1877), Petőfi Társaság Lapja (1877–78.), Bácska (1878. politikai czikkek), Közvélemény (1878.), Történelmi Tár (1878.) M. Könyv-Szemle (1878. 1883.), Bajai Közlöny (1878.) Fővárosi Lapok (1878. 1887.), Nera (1879. tanügyi czikkek németűl), Koszorú (1879. 1882–83.), Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye (1880. Észrevételek a középiskolai tornatanításról 1882–83. Iskolai zászlóaljakról, 1883–86. Érettségi vizsgálatainkról, Kazinczy és Dessewffy, A módszeres értekezletekről, Tompa Mihály levelei Szemere Miklóshoz és Berecz Károlyhoz, Obernyik Károly), Századok (1881–83), Délmagyarországi Tört. és Rég. Társaság Értesítője (1882), Középisk. Szemle (1882), Délibáb (1882–83. Ujabb népies elbeszélőink), Ormós Album (1883), Egyetemes Philol. Közlöny (1884), Hazánk (1884. Gr. Dessewffy Aurél külföldi utazásáról, 1885. Kossuth Lajos egy előfizetési felhivása), Nemzet (1886. 110. 111. sz. Hirlapjaink állapota e század kezdetén, 1887. 123. sz. Kossuth Pesti Hirlapjának története), Néptanítók Lapja (1886.), Irodalom (1886. Gróf Széchenyi István mint publicista), Képes Családi Lapok (1889.), Délvidéki Tanügy (1885.), Sopronvidéki Lapok, Délmagyarországi Lapok, Ujvidék, Felvidéki Közlöny (1885-ig), M. Paedagogiai (1893. A felnőttek oktatása).
Munkái:
1. Tompa Mihály. Kassa, 1877. (M. Helikon 14. Előbb a Kassa és Vidékében 1876.)
2. A lélektani tanulmány föltétlenül szükséges a művészetekkel foglalkozónak. Bölcsészeti értekezés. Bimberg után ford. Kassa, 1877.
3. Obernyik Károly szépirodalmi összes munkái. Sajtó alá rendezte s életrajzzal kiegészítette. Bpest, 1878–79. Négy kötet.
4. Garay János életrajza. 40. arany jutalmat nyert pályamű. Bpest, 1883. (Kivonatosan a M. Helikon 12. Ism. Bud. Szemle, Egyetértés 48. Nemzet 54. Főv. L. 50. M. Tanügy.)
5. Czakó Zsigmond összes művei. Sajtó alá rendezte és életrajzzal bevezette. Bpest, 1883–84. Két kötet. (Nemzeti Könyvtár XXXIV. XXXVII.)
6. Katona József. Pozsony, 1884. (M. Helikon 34.)
7. Báró Eötvös József. Pozsony 1885. (M. Helikon 43. és Paedagogiai Plutarch 1. Pozsony, 1886.)
8. Kossuth Lajos. Pozsony, 1885. (Kortársaink 1–3.)
9. Trefort Ágoston. Pozsony, 1886. (Paedagogiai Plutarch 2.)
10. Mit prédikált egy falusi pap a felebaráti szeretetről. Bpest, (1886. Historiák és Nóták 32. Névtelenűl.)
11. A mesterségnek arany a feneke, vagy a munka nem szégyen. Bpest, (Históriák és Nóták 38. Névtelenűl.)
12. Hogyan gazdagodott meg Kohn Ábrahám szemétből. Bpest, (1887. M. és N. 42. Névtelenűl.)
13. Mi van megirva a csillagokban. Tanulságos historia. Bpest (1887. H. és N. 54. Névtelenűl.)
14. Erdős Péter története. Bpest, (1887. H. és N. 59. Névtelenűl.)
15. A magyar hirlapirodalom története 1780-tól 1864-ig. A magyar tud. akadémia által az Athenaeum-díjjal jutalmazott pályamű. Bpest, 1887. (Ism. P. Napló 123. Nemzet 123. 129. sz. Délmagyarországi Lap 109–112. sz. Századok, Ung. Revue 1888.)
16. Gróf Dessewffy Aurél összes művei. Sajtó alá rendezte, életrajzzal és jegyzetekkel kisérte. Bpest, 1887. (Ism. Főv. L. 50., Bud. Hirlap 51., Nemzet 67., Századok, P. Napló 83. sz.)
17. A talált kincs. Elbeszélés. Bpest. (1887. Névtelenűl.)
18. Magyar mesekönyv jó gyermekek számára. Bpest, 1887.
19. A főváros elemi népiskoláiról. Bpest, 1888.
20. Gróf Dessewffy József munkái. III. kötet. Levelek 1812–45. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel kisérte. Bpest, 1888.
21. Rousseau. Carriére után ford. Győr, 1888. (Egyetemes Könyvtár 3. előbb a Közvéleményben 1878. 63–66. sz.)
22. A fa is terem kenyeret. Okos beszéd okos embereknek. Bpest, (1888. H. és N. 64. Névtelenűl.)
23. A madárijesztő. Tanulságos historia. Bpest 1886. H. és N. 67. Névtelenűl.)
24. A község nagyapja vagy nem mesebeszéd ez. Bpest, (1888. H. és N. 71. Névtelenűl.)
25. A zónás atyafiak. Bpest, (1888. H. és N. 76. Névtelenűl.)
26. Emlékbeszéd Tóth Kálmán felett. Győr, 1888. (Egyetemes Könyvtár 15.)
27. Emlékbeszéd Trefort Ágoston felett. Győr, 1889. (Egyet. Könyvtár 20.)
28. Mi a legdrágább kincse a magyarnak. Bpest, (1889. M. Mesemondó 26. Névtelenűl.)
29. A gyermek istenáldás. Bpest, (1889. M. Mesemondó 30. Névtelenűl.)
30. Mit beszél a jövendőmondó. Okos embernek való elbeszélés. Bpest, (1889. Historiák és Nóták 84. Névtelenűl.)
31. Más kárán tanul az okos. Érdekes historia. Bpest, (1889. H. és N. 89. Névtelenűl.)
32. Bolond Matyi és Kuka Miska. Bpest, (1889. H. és N. 90. Névtelenűl.)
33. A törvénytudó Dániel históriája. Bpest, 1890. (H. és N. 99. Névtelenűl.)
34. Bécsi bicska, párizsi rongy, bolond magyar. Tanulságos historia. Bpest. (1891. H. és N. 112. Névtelenűl.)
35. Pusztul-e a magyar? vagy mire tanít a népszámlálás. Bpest. (1891. M. Mesemondó 52. Névtelenűl.)
36. Az élczről. Győr, 1892. (Egyetemes Könyvtár 50. Előbb a fehértemplomi állami gymnasium Értesítőjében 1880-ban jelent meg.)
37. Elpusztul-e a magyar bor? Okos gazdáknak való jó tanács. Bpest. (1892. H. és N. 118. Névtelenűl.)
38. Hogy leszünk az apró pénzzel? Vagy forint és krajczár helyett korona és fillér. Bpest. (1892. H. és N. 125.)
39. Mit tegyünk a kolera ellen. Javasolja egy doktor. Bpest. (1892. H. és N. 131.)
40. A készpénz zsidó vagy a kit megevett az adósság. Bpest. (1893. H. és N. 136. Névtelenűl.)
41. Ki volt nekünk Baross Gábor? Bpest, 1893. (H. és Nóták 138. Névtelenűl.)
Szerkesztette 1888-ban a győri Egyetemes Könyvtárt, A költők Lugasa 2. kiad. Szavaló-könyv Bpest, 1887. Versszavaló u. ott, 1888. és szerkeszti a nép számára 1885-től Historiák és Nóták és 1887-től a M. Mesemondó cz. gyűjteményt Budapesten.
Álnevei: Fery, Józsefi (a vidéki lapokban.)
M. Könyvészet 1877–83. és önéletr. adatok.
