Ferenczy István,
Ferenczy István,
az első magyar szobrász, a m. tud. akadémia levelező tagja s Nográdmegye táblabirája, szül. 1792. febr. 24. Rimaszombatban Gömörmegyében; atyja mellett lakatos mesterséget tanult; miután Budán a normális iskolában megtanult rajzolni, mint lakatos legény 1815-ben Bécsbe vándorolt, hol a képzőművészeti akadémiát is szorgalmasan látogatta s 1816-ban Solon feje szoborművével pályadíjat nyert; később Olaszországba ment és ott Thorwaldsen tanítványa volt; elkészítette Csokonay mellszobrát, mely a debreczeni kollégiumban van. Midőn 1819-ben József főherczeg nádor Rómát meglátogatta, figyelmes lett a magyar művészre s 400 frt évi díjat rendelt számára; elkészítette a pásztorleányka művét, később a Kölcsey szobrát (mindkettő a m. n. múzeumban van) és a Kisfaludy Károly emlékszobrát (mely a m. n. múzeum kertjében van). 1824-ben hazatért, Budán műtermet rendezett be s Mátyás király szobrának mintázatát készítette el. 1832. szept. 1. a magyar tud. akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1846-ban Rimaszombatba költözött, hol 1856. júl. 4. meghalt. Az akadémiában Fáy András mondott fölötte emlékbeszédet 1860. márcz. 31.
Czikkei: Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is irt czikkeket.
Munkája: Társaságos emberi illendőség, vagy: kinek kinek mi az övé, mi a másé, 200 részre metszett historiai képekben a scytha és magyar történetből, magyar és franczia magyarázatokkal. Első füzet. (M. Tudós Társasági Névkönyv 1839-re 130. l. Nem ismerem, valószinűleg kéziratban maradt.)
Levelei bátyjához F. József miskolczi tanárhoz 1817–24. Bécsből és Rómából, a Fővárosi Lapokban (1874. 98–105. sz.) jelentek meg.
Tud. Gyűjt. 1821. XI. 1823. V.
Gemeinnützige Blätter 1822. 97. sz.
Iris 1826. 94–96. sz. 1828. 108. sz.
M. Hazai Vándor 1833. 81. l.
Oesterr. National-Encyclopädie. Wien, 1835. II. 124. l.
Ponori Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai.
Divatcsarnok 1853. 20. 51. sz. 1855. 48. sz.
Vasárnapi Ujság 1856. 28. sz. 1859. 19. sz. arczk. 1862. 3. sz. 1875. 40. sz.
Bud. Szemle 1860. (Fáy Emlékbeszéde.)
M. Akad. Értesítő Nyelv- és széptud. oszt. I. 1860–61. (Fáy emlékbeszéde.)
Hon 1872. 246. sz. (F. hátrahagyott szobrai.)
Fővárosi Lapok 1874. 98–105. sz. (Levelek.)
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 39. sz. 1880. 47. sz.
Erdélyi Pál, Fáy András élete és munkái. Bpest, 1890. 196–213. l.
Acsády, Athenaeum Kézi Lexikona I. 603. l. és gyászjelentés.
