Ferenczi Zoltán,
Ferenczi Zoltán,
bölcseleti doktor, egyetemi könyvtárigazgató és magántanár, szül. 1857. okt. 7. Borsán Kolozsmegyében; a gymnasiumot a kolozsvári ev. ref. kollegiumban, felsőbb tanulmányait ugyanott az egyetemen végezte, hol 1879-ben bölcselet-doktori s tanári oklevelet, 1881-ben pedig bölcselet-kari magántanári képesítést nyert. Még egyetemi hallgató korában, mint a magyar nyelv és irodalom segédtanára működött az ev. ref. főgymnasiumban, majd a kolozsvári polgári iskola tanáráúl és 1880-ban igazgatójáúl választották. Két izben tett külfödi tanulmányutat. 1891-ben az erdélyi múzeum-egylet Szabó Károly utódjáúl könyvtár-igazgatónak választotta, a vallás- és közoktatási miniszter pedig a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója gyanánt megerősítette.
Kora fiatalsága óta szépirodalmi téren mint eredeti szinműiró s mint műfordító; a szaktéren pedig az irodalomtörténet, aesthetika, műkritika s a szinészet története körébe tartozó művekkel munkálkodik. Az irodalomtörténeti téren főként mint Petőfi Sándor életrajzirója éveken át nagy munkásságot fejtett ki. Mint az erdélyi irodalmi társaság titkára egyik legmunkásabb vezetője az erdélyi részek irodalmi és kulturalis mozgalmainak. Indítványára ünnepelték meg 1892-ben az erdélyi magyar szinművészet száz éves jubilaeumát. Az egyetemen az ujabbkori magyar irodalomtörténetet adja elő. Több mint harmadfélszázra menő czikkei s értekezései a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Figyelő (VIII. 1880. A kuruczvilág énekei XV. XVI. 1883–84. Báró Eötvös József), kolozsvári Hölgyfutár, Havi Szemle, Család és Iskola (1882. Lederer Ábrahám emlékezete, Gyulai Pál gyermekverseiről, Széchenyi István az 1825. országgyűlésen, 1885. Adalék Fáy András nevelői munkásságához), Ellenzék, Élet és Irodalom, Erdélyi Múzeum-Egylet kiadványai (III. 1886. Adalék Jósika Miklós irói működéséhez, 1888–89. Poe Edgar költeményei és elbeszélései), Fővárosi Lapok (1888 óta tárczák Petőfiről sat.) Erdélyi Hiradó (1888. 30–32. sz. Kisfaludy Károly születésének századik évfordulóján, 1889. 63. 95. 302. sz. 1890. 295. sz. fordítások Poe E. után, 1891. 132–137. Petőfi a márcziusi napokban, sat.), Kolozsvár (1888. 81. sz. Széchenyi emlékezete), Keleti Virágok, Petőfi Múzeum, Bud. Szemle, Századok, Pesti Napló s M. Könyv-Szemle.
Munkái:
1. A népies versalakok története műköltészetünkben. Bpest, 1879.
2. A Kuruczvilág énekei. Tanulmány. Bpest, 1880.
3. Észrevételek a magyar irodalomról. Kolozsvár, 1882.
4. Báró Eötvös József. Bpest, 1884. (M. Könyvesház 125–127.)
5. E. Kovács Gyula életrajza. Kolozsvár, 1885.
6. Emlékbeszéd kövendi Váradi Károly felett. Kolozsvár, 1887.
7. A görög művészet bölcselete. Taine Hyppolit Adolf után fr. ford. jegyzetekkel ellátva. Bpest, 1888. (Olcsó Könyvtár 244.)
8. Az erdélyrészi techn. iparmúzeum története. Kolozsvár, 1888.
9. Petőfi ismeretlen költeményei. Kolozsvár, 1890.
10. Petőfi naplója 1848. márcziusról. Kolozsvár, 1891.
11. Az erdélyi magyar játékszin kezdete. Kolozsvár, 1892.
12. Száz év előtt. Alkalmi szindarab az erdélyi magyar szinjátszó társaság megalakulása idejéből. Kolozsvár, 1892.
Kéziratban: Le bourgeois, vígj. francziából ford., Poe A. Edgar költeményei, angolból ford., Az aranykakas, népdráma 5 felv. előadatott először a kolozsvári szinházban 1884-ben, és azóta többször a kolozsvári szinházban, Debreczenben, Nagyváradon sat., Lázár János, tragödia 5 felv., előad. a kolozsvári szinházban 1885-ben, Az erdélyi szinészet története és Petőfi életrajza, mely a Kisfaludy-társaság megbizásából készült két kötetben.
Szerkesztette a kolozsvári polgári iskola Értesítőjét 1881-től 1891-ig (ez utóbbi évben jelent meg abban: Lapok Petőfi Sándor naplójából I. iv.), a Család és Iskolát 1881. okt.-1882. szept., alapította (Csernátoni Gyula és Korbuly Józseffel együtt) és szerkeszti 1888. jan. óta a Petőfi Múzeumot, melynek nagy részét ő irta és irja; végül szerkeszti az erdélyi irodalmi társaság Évkönyvét.
Tipray Könyvészete 1879.
M. Könyvészet 1880. 1882. 1884. 1888. 1890.
Erdélyi Irók és Művészek Almanachja 1892. 33. l. arczk. és Gyalui Farkas szives közlése.
