Ferenczi János,
Ferenczi János,
népiskolai igazgató, szül. 1838. ápr. 28. Szegeden szegény iparos szülőktől; a nemzeti polgári iskolát 1850-ben végezte szülővárosában; ekkor az iparos pályára lépett; azonban gyenge testalkatánál fogva a timársággal járó nehéz munkát nem birta, azért folytatta a tanulást és magán úton elvégezte az alreáliskolát, 1858–59-ban pedig a szegedi tanítóképző-intézet kétévi folyamát és tanítói oklevelet nyert. Ugyanez évben a szegedi pusztán tanyai tanítóvá választották meg; ez idő alatt bő alkalma volt a népéletet, a magyar nép eredeti szokásait, közmondásait tanulmányozni. 1861-ben a városban nyert alkalmazást és ott 1877-ig mint osztálytanító működött; ez időtől fogva a Szeged-belvárosi fiú- és leányiskolák igazgatója. Az 1876. orsz. kiállítás alkalmával Szegeden a nyelvtanításban feltüntetett helyes módszereért dicsérő oklevelet nyert.
A Czuczor-Fogarasi Nagy-szótár számára 1859-ben 500 alföldi tájszót gyűjtött és magyarázattal látott el; a Magyar nyelv történeti szótára számára földolgozta a XVI. századbeli Bornemisza Énekeit 1874-ben; A M. Nyelvőrnek 1872 óta munkatársa s gyűjtője; főbb czikkei (1873. A rokon értelmű szavakhoz, Szegedváros belső és külterületének helyneve, történelmi jegyzetekkel ellátva, Az ikerszókról; ezeken kivül közlött a Nyelvőrben több száz alföldi közmondást, tájszót fölvilágosító magyarázattal kisérve, szegedi s alsó tiszavidéki szólásmódot, ikerszót és ős eredeti babonát, úgy leirva a mint azt a nép ajkáról elleste). A Szegedi Hiradónak 1860 óta belmunkatársa s a tanügyi rovat vezetője. Népies elbeszélései közül figyelemre méltók az Ásd Balázs, Kapard Tamás, vendég a Lőrincz (tanyai életkép) és Beszélgetés András bácsi és családjával a babonáról cz. (Szegedi képes Naptár 1874. 1875.) A hetvenes években a szegedi Tanügyi Lapoknak munkatársa és szerkesztőbizottsági tagja volt; számos tanügyi czikke jelent meg a Népnevelők Lapjában (1866 óta), az Iskolabarátban (Bpest), a Néptanodában (Bpest) és a pécsi Kalauzban. A Jókai Mór által szerkesztett Honnak és Üstökösnek 12 évig munkatársa volt.
Munkája: Az első olvasókönyv módszere és tanterve. Szeged, 1872. (az Alföldi tanító-egyesület dicsérő oklevéllel tüntette ki.)
Szerkeszti a szegedi községi népiskolák Értesítőjét 1878 óta.
Paedagogiai Plutarch II. arczk. (Vass M.)
Paedagogiai Zsebnaptár 1889. arczk. és önéletrajzi adatok.
