Ferenczi Gyula,
Ferenczi Gyula,
reáliskolai tanár, szül. 1848. ápr. 21. Pápán Veszprémmegyében, hol atyja F. Pál iparos volt; a gymnasium négy osztályát a pápai benczéseknél 1864-ben, az 5. oszt. Pesten a kegyesrendieknél, 1865-ben a 6-at Győrött a benczéseknél, a 7. és 8-at, a theologiai s a tanárképző tanfolyamot Pannonhalmán 1873-ban végezte. 1873–74-ben az esztergomi benczés főgymnasiumban, 1874–75-ben a szabadkai városi főgymnasiumban tanította a latin, görög és magyar nyelvet. 1874. márcz. tanári vizsgát tett Budapesten s a bölcseletnek, magyar irodalomtörténetnek és nyelvészetnek tanítására nyert képesítést. Az 1875–76. tanév elejétől kezdve a dévai m. kir. állami reáliskolában foglalkozik a bölcseleti előtannak, a magyar nyelvnek és a latin nyelvnek, mint rendkívüli tárgynak tanításával.
Programmértekezése: Sokrates (Dévai állami főreáliskola Értesítője 1876.)
Munkája: Homeros philosophiája. Az Iliasból és Odysseából egybeállította s elmélkedéseivel kisérte. Szinte Gábor 10 rajzával, Bpest, 1887. (Ism. Főv. Lapok 1886. 320. sz. Ellenzék 274. sz. Egyetértés 329. sz. Közoktatás 1887. Bölcseleti Folyóirat, Egyet. Philol. Közlöny, Pancsova és Vidéke 11. sz.)
Ezeken kívül irt apróbb czikkeket különböző lapokba névtelenül.
Horváth Ignácz Könyvészete 1887. és önéletrajzi adatok.
