Fényes Dezső,
Fényes Dezső,
középiskolai tanár, F. Károly ügyvéd és Gantner Luiza fia, szül. 1859. márcz. 12. Aradon; atyjától nyerte a nyelvekben és mennyiségtanban az első oktatást; középiskoláit Aradon végezte, hol Antolik tanár ébresztette fel érdeklődését a természettani kisérletek iránt. A budapesti egyetemen és műegyetemen képezte magát középiskolai tanárrá a természettan és mennyiség tanból. 1880-ban a budapesti egyetem százados ünnepén a Thomson-Varley-féle galvanelemek tanulmányozásával pályadíjat nyert; ugyanekkor mint a tudomány- és műegyetemi olvasókör alelnöke és a tudományos vitatkozások ügyeinek előadója újjá szervezte a vitatkozások ügyét és az ekkor kinyomtatott szabályzat maradt később is érvényben. 1881. januárban Párisba utazott, hol a Sorbonneban a Jamin vezetése alatt álló Laboratoire des Recherches Physiquesben a periodikus mozgások összetételére alapítható erőméresi módszerrel foglalkozott. Párisból hazatérve, 1883-ban a budapesti műegyetemre az ásvány-földtani tanszékhez tanársegédűl, 1892. jan. 30. pedig az aradi állami főreáliskolához rendes tanárnak neveztetett ki, hol jelenleg is működik.
Czikkei a Természettudományi Közlönyben (VIII. 1876. Egy sajátságos mód a különböző lengésidejű periodikus mozgások összetételére és lerajzolására, X. 1878. A villanyszikra sikamlása, Moser-féle képek, Az Antolik-féle villanyszikraalakokról, XIII. 1881. Dumas J. B. emlékbeszéde Regnault felett, ford.), az Alföldben (1877–80. A régi zsidók és a légköri villanyosság, A földrengésekről, Az erély megmaradásáról, 1881–82. Erdélyi utam és heti tárczaczikkek), a Természetrajzi Füzetekben (1884. A Pésey-i Baryt kristálytani vizsgálata), az Arad és Vidékében (1884–85. különféle czikkek), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XXV. 1890. A fényképezés multja és jelene), az aradi Kölcsey-egyesület Évkönyvében (1890. A fényképezésről), a Math. és Phys. Lapokban (1893. Az energetikáról), az aradi főreáliskola Értesítőjében (1893. Az anyag és energia); az Aradi Közlönyben (évenként 5–6 ismeretterjesztő czikk.) A magneses és diamagneses görbék photogr. rögzítése cz. értekezését 1893-ban felolvasta a mathem. és phys. társulat közgyűlésén Budapesten.
Munkái:
1. Tánczoló asztalok és kopogó szellemek. Arad, 1883.
2. Az anyag élete. Bpest, 1884. (Különnyomat a Fővárosi Lapokból.)
3. A szakértői vélemény. Episod az aradi uj szinház történetéből. Arad, 1885. (* jegygyel.)
4. Schoppenhauer rendszere. Arad, 1886.
Szerkesztette a Tanszabadság cz. egyetemi hetilapot Bárczi (Brix) Ivánnal együtt 1879-ben Budapesten.
Álneve s jegyei: Tiburtius és F. D. az Alföldben és Arad Vidékében.
Lakatos Ottó, Arad Története III. 50. l.
Budapesti V. ker. polg. keresk. iskola Értesitője 1891. és önéletrajzi adatok.
