Feleki Miklós,
Feleki Miklós,
a nemzeti szinház nyug. tagja s a fővárosi jobbparti szinházak volt igazgatója, szül. 1818. decz. 18. Galambfalván Udvarhelymegyében székely szülőktől; hat éves korában az udvarhelyszéki iskolába kezdett járni; szülői papi pályára szánták, ő azonban katona akart lenni, de a sors máskép határozott. Kilencz éves korában látott először szini előadást és ez rá nézve rendkívüli hatással volt. Megtörtént, hogy próba alatt a szinpad alá rejtőzött s ott reggeli 9 órától esti 6-ig volt, csakhogy Bátori Máriát megláthassa, azonban a teremtisztító észrevette s kikergette és F. csak egy jószivű úr kegyének köszönhette, hogy az óhajtott előadást mégis végig nézheté. Szerfölött tetszett neki, s az egész darabot másnap iskolatársainak eljátszotta. Szülei ellenzése daczára 1839-ben szinész lett Szigetvári László társulatánál; először Csikszeredában Kisfaludi Ilkájában mint Alexis lépett föl. 1841-ben Pály Elek nagyobb társulatához szerződött, mellyel Bukarestbe utazott, hol magyar, német és oláh nyelven tartottak előadást, 1844-ben átvette a Pály-féle társulat igazgatóságát. 1845-ben Máramaros-Szigeten nőűl vette a társulat 14 éves szinésznőjét Szákfi Amáliát, kitől azonban később elvált. Pesten 1846-ban nejével együtt háromszor lépett föl mint vendég, majd Ráday gróf megbizásából a budai műkedvelő társaság rendezését intézte hat hétig. Ezután Nagyváradon, Debreczenben s Torontálban mint igazgató és szinész működött. 1848-ban honvéd lett s mint közhonvéd Erdélybe ment Bem táborába; ez meghagyta neki, hogy Kolozsvárt előadásokat rendezzen s F. honvéd szinésztársai közreműködésével négy hétig játszott a kolozsvári szinpadon; azután hadnagy, majd százados lett. 1849 végén Nagy-Bányán szervezett a menekültekből társulatot, melynek minden tagja egyenlő fizetést kapott, még az igazgatót sem véve ki; később Debreczenben és Nagyváradon játszott és igazgató volt. 1851-ben háromszor lépett föl ismét Pesten s majd Bécsbe utazott a német szinművészet tanulmányozása végett. Ezután néhány hónapig még vidéken játszott, míg 1852. ápr. szerződtetett a pesti nemzeti szinházhoz, hol 1857-ig maradt és mint szinész, rendező s nyugdíjintézeti választmányi tag működött. 1857-ben külföldre utazott, bejárta Németország legnevezetesebb városait, meglátogatta Párist és Londont és a legelső szinházaknál szakismereteket gyűjtött. 1858-ban Munkácsi Flórát, a pesti nemzeti szinház egyik ünnepelt tagját vette nőül. Azután ismét szerződtették a nemzeti szinházhoz. 1865-ben a szinházi takarékpénztár elnöke lett. A vidéki szinészeti kebelzet központi kormányának alelnöke. 1860 óta a főváros képviselő testületébe is beválasztatott. 1877. ápr. 16. ünnepelte negyedszázados jubileumát, mely alkalommal a király is méltányolta művészi tehetségeit és a Ferencz-József-rend lovagkeresztjével diszítette föl. Kitünőbb szerepei drámákban: Könyves Kálmán (Jókai dr.), IV. László (Dobsa dr.), Clavigo, Edgár (Lear királyban), Bourignard tábornok (Kövér Szép marquisnőjében), Maurice (St. Tropezi urnőben), Paul Jones; társadalmi vígjátékokban: Ferdinánd (Falura kell menni), Oliver (Divathölgyek), Gibbon (Angolosan), St. Georges lovag, Duforet, Északi (Egy kis ármányban); vannak sikerült komikai alakjai is, péld. Dromio (Shakespeare Tévedések vigjátékában) vagy Szigligeti Nagyapójában a hazug parlagi urfi.
Apróbb vidéki szinészeti közléseket irt Buvár névvel Vahot Imre Pesti Divatlapjába (1846–47.), Utirajzok Pestről Debreczenig és vissza, Párisi és londoni utamból (Hölgyfutárban 1854–55. és 1857.), A csóva története és Mihály bácsi népies költemények sat. (Vasárnapi Ujság 1855. 1858. 1860.); apróbb elbeszélések több hirlapban: A magyar vándorszinészet (Beöthy László Laczi-konyhája. Pest, 1855.), Jegyzetek a magyar vándorszinészetről (Szinházi naptár 1857-re), A külföldi szinészetről, főkép a francziáról és angolról, Macklin, Bellami, Kemble (M. Szinházi Lap 1860.), Szinészetünk az utolsó években (Családi kör 1861.), Szinházi nyugdíjintézet állása (Szinházi Látcső 1863.), Két szép nap egy szinművész (Kean Károly) életéből (Fővárosi Lapok 1865.), Bucsúbeszéd Radnótfáy koporsójánál (Fővárosi Lapok 1869.), Beszéde Tóth József temetése alkalmával (Budapesti Közlöny 1870. 52. sz.), Petőfi és a censor (Koszorú 1879. II.), Thália, emléklap a Szigligeti-ünnepély alkalmából (Aradi Közlöny 1886. 232. sz.), A magyar szinészek háza, Szini előadások 1848–49-ben (M. Hirlap 1891. 132. 140. sz.), Nem úgy van most, mint volt régen (Magyar Szellemi Élet 1892). Irt eredeti szinműveket és többet fordított francziából, néhányat németből, melyek a budapesti nemzeti szinházban első előadásuk sorrendje szerint a következők: Tudós pártfogó, vigj. 1 felv. Scribe után (1854. jul. 7.), Fürdőre kell mennie, vigj. 1 felv. Gozlán Leo után (aug. 5.), Báthori Mária, eredeti szomj. 5 felv. Dugonics András után szinre alkalmazta, zenéje Bognár Ignácztól (1855. márcz. 27.), Lys Diana, dr. 5 felv. ifju Dumas S. után (szept. 15.), Divathölgyek, (később Demi monde cz.) vigj. 5 felv., ifj. Dumas S. után (okt. 3.), Flaminio, szinj. 3 felv. előj., Sand György után (okt. 24.), Rang és szerelem, vigj. 3 felv. Legouvé után (1856. jan. 26.), Enyingi Török János, eredeti tört. dr. 4 felv., zenéje Bognár Ignácztól (ápr. 21. Ism. M. Sajtó 97. sz. B. Hirlap 99. sz. és Greguss Á. Tanulmányai II.), Férjem szinész, eredeti vigj. 2 felv. (aug. 21.), Orosz házasság, ered. vigj. 3 felv., zenéje Bognár Ignácztól (1857. jan. 2. Ism. P. Napló 4. sz.), Pénzkérdés, vigj. 5 felv., ifj. Dumas S. után francziából ford. (jún. 16. Huszár Imrével együtt; Ism. Greguss Á. Tanulmányai II.), Hős Guzman, dr. 5 felv. Méry után francz. ford. (jún. 23. Huszár Imrével), Fekete orvos, dr. 5 felv. Dimanoir és Anicet Bourgois után fr. ford. (szept. 21. ism. Greguss Á. Tanulm. II.). Az arany lakodalom, szinmű 5 felv. kardalokkal és tánczczal, Kotzebue után szinre alkalmazta (1858. jún. 14.), A szerelem gyermeke, szinmű 4 felv., ifju Dumas S. után fr. (decz. 4.), Angyal Bandi, népszinmű (1859. márcz. 5.), Hamupipőke, dr. 5 felv. Barrière után (máj. 3.), Egy szegény ifjú története, Feuillet Octáv után (jún. 18. Hegedűs Lajossal), Tündérujjak, Scribe és Legouvé után ford. (okt. 10.), A tékozló apa, ifj. Dumas S. után (1860. ápr. 16.), A normandi Penelope, Karr Alfonz után (nov. 5.), Port a szemébe, vigj. 2 felv. Labiche és Martin után (1861. máj. 7.), Kézműves mint fejedelem, tört. boh. 3 felv. (máj. 17. a budai népszinházban), Míg a férj távol van, dr. 2 felv. Scribe után (máj. 21.), A völgy lilioma, dr. 5 felv. Barrière után (okt. 18.), Egy szegény marquis, dr. 2 felv. Dumanoir fr. ford. (1862. jún. 30.), A házasság rokkantjai, vigj. 3 felv. Dumanoir és Lafargue után magyarosította (szept. 5.), A kártyavetőnő, dr. 5 felv. előj. Sejour Viktor után (1863. márcz 23.), A pupos vagy a rendszeres férjek, vigj. 3 felv. Belot A. után (aug. 1.), Borúra derű, vigj. 1 felv., Girardin Emil után és Csacska nők, Dumanoir után (1864. aug. 3.), Három Maupin vagy Maintenon asszony kora, szinmű 5 felv. Scribe és Bisseut után (aug. 26.) A szerelem mámorosak, szinmű 4 felvonásban, Barrière és Thiboust után (1865. máj. 26.), Az erdő szépe, dr. 5 felv. Feuillet Oktáv után (nov. 10.), Páholy az operában, vigj. 1 felv., Lecomte Gyula után (nov. 24.), A rosszul őrzött leányok, vigj. 3 felv. Varin és Delaporte után fr. ford. (1866. szept. 3.), A nyelvtan, vigj. 1 felv. Labiche és Jolly után (1868. máj. 8.), Nemes és polgár, vigj. 4 felv. Augier Emil és Sandeau Gyula után (szept. 5.), Az idegen nő, szinmű 5 felv. Dumas S. után (1876. nov. 15.), Samil az oroszok ellen, látványos szinmű karénekkel és tánczczal 5 felv. Meurice Pál után fr. ford. 1877. jun. 15.), A Demi monde, vigj. 5 felv. ifj. Dumas S. után (1878. szept. 6., előbb Divathölgyek cz., ism. Beöthy Zsolt, Szinműirók 310. l.), A törvénytelen fiú, szinmű 5 felv. ifj. Dumas S. után (1879. jan. 17.), Poirier úr veje, vigj. 4 felv. Augier és Sandeau után (1883. szept. 17.); még következő szinműveket irt és fordított, melyek a vidéki szinpadokon előadattak: Család öröme, Egy csésze thea (Nuiter), Egy szegény nő története (Barrière). Egy tékozló apa (Dumas), Felolvasónő (Bayard), Idegesek (Sardou), Joob herczeg (Laya), Liba pásztor, Még nem késő, vigj. 2 felv. (eredeti), Menekültek (Sand), Nevelőnő (Taucher), Penarvan család (Sardou), Rablóvezér, vigj. 2 felv. (eredeti) és Titkos pártfogó (Scribe).
Munkái:
1. Játékszini Zsebkönyv. Kolozsvár, 1838.
2. Eljegyzés lámpafénynél, operette 1 felv. Carré és Battu után ford. Pest, 1860.
3. Hogy lehet hirt szerezni? Vigj. 1 felv. Scribe és Mazères után. Pest, 1861. (Nemzeti Sznházi Zsebkönyv 1861-re.)
4. Nemes és polgár, vigj. 3 felv., Augier és Sandeau után. Bpest, 1873. (Nemz. Szinház Könyvtára 43.)
5. Tűz a zárdában, vigj. 1 felv. Barrière után francz. ford. Bpest, 1877. (Külföldi Szinműtár 4.)
Arczképe: kőnyomat Barabás Miklóstól az Arczkép-Albumban. (II. Pest, 1856.)
Arczkép-Album, Pest, 1856. arczk.
Jelenkor, Encyclopaedia. Pest, 1858. 361. l.
Danielik, M. Irók II.
Képes Ujság 1859. 2. sz. arczk. 1860. II. 3. 4. sz.
Vasárnapi Ujság 1863. 25. sz. arczk. 1864. 52. sz. 1870. 7. sz. arczk. 1877. 14. 16. sz. arczk.
Családi Kör 1869. 35. sz. arczk. 1877. 14. sz. arczk.
Abauj-Kassai Közlöny 1876. 3. sz.
Fővárosi lapok 1877. 77. 86–88. 1887. 116. 117. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1877. 14. sz. arczk. 1880. 2. sz. arczk.
M. Könyvészet 1877.
Pesti Napló 1877. 74. 92. sz. 1884. 265. sz. 1887. 77. 117. sz.
Kelet Népe 1877. 103. 104. sz.
Hon 1877. 92. sz.
Egyetértés 1877. 90. sz. 1887. 117. sz.
1877: Budap. Napilap 106. sz. Ellenőr 99. sz. Petőfi Társaság Lapja 16. sz. Közvélemény 106. sz. Nemzeti Hirlap 105. sz. M. Állam 88. sz. M. Polgár 82. sz.
M. Lexikon VII.
Molnár György, Világos előtt, Szabadka, 1880. 43–45. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
1887: Szinészek Lapja 18. sz. arczk. Nemzet 117. sz. Budapesti Hirlap 117. sz.
Váli Béla, Az aradi szinészet története, Arad, 1889. 58. l.
Koltai Virgil, Győr Szinészete, Győr, 1890. II.
Szellemi Élet, Bpest, 1892. arczk. és névaláirása.
Egykorú szinlapok és önéletrajzi adatok.
