Feitel Mór,
Feitel Mór,
orvosdoktor, szül. 1811. aug. 12. Lakompakon Sopronmegyében; 1829-től Kollinban Csehországban, azután Prágában tanult, hol az orvosi tudományokon kivül a rabbi- és uj-zsidó irodalomban is jártasságot szerzett. Orvosi oklevelet nyervén, 1835. máj. 5-től Körmenden kezdett orvosi gyakorlatot, honnét 1841-ben Pápára költözött és tiszt. kerületi orvos volt. 1883-ban nyugalomba vonult.
Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Társalkodó (1844. júl. A magyar zsidók belső vagy szellemi emancipatiója és azok valóságos ellenségei, szózat a maga idejében), Allg. Zeitung d. Judenthums (Lipcse 1837–48), Orient (Lipcse), Israelit des XIX. Jahrhundert (Majna-Frankfurt), Ben Chananja (Szeged, 1858–67.) és Zeitschrift für Natur- und Heilkunde (1859. Die Scharlach-Epidemie in Pápa von Juni bis inclusive November 1858.)
Munkái:
1. Meschibath Nefesch. Hauspostille zur Belehrung und Erbauung für Israeliten. Wien, 1842.
2. Zulässigkeit und Dringlichkeit der Synagogenreformen, begutachtet von den vorzüglichsten in- und ausländischen Rabbinen. Wien, 1845. (Névtelenül.)
3. Ansprache an die Israeliten-Gemeinden zu Papa von ihren Vorstehern im Jahre 1846. Pápa, 1846. (Névtelenül).
4. Empfindungen des ungarischen Israeliten, bei Ankunft... des Durchlaucht. Erzherzogs Stefan, als. k. Statthalter Ungarns. Pápa, 1847.
5. Gottes Wort und Gottes Segen. Gedicht an Seine k. k. ap. Maj. Franz Joseph den I. Pápa, 1855.
6. Die Cholera in Pápa im Jahre 1866. Pápa, 1866.
7. Unser Programm. Festrede im Eötvös-Vereine gehalten im Jahre 1868.
8. Reminiscenzen aus meinem Umgange mit Leopold Löw vom Jahre 1829 bis zu seinem Lebensende (1875.). Ein Beitrag zur Culturgeschichte Pápa, 1885.
Lippe (Ch. D.). Bibliographisches Lexikon der gesammten Jüdischen Literaur der Gegenwart. Wien, 1879. 101. l.
Horváth Ignácz Könyvészet 1885.
Petrik Bibliogr. és önéletrajzi adatok után Löw Immanuel szives közlése.
