Farkas Lajos,
Farkas Lajos,
jogi doktor, egyetemi tanár, 1893 óta a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1841. nov. Bonczhidán; atyját 1849-ben az oláhok kirabolták és megölték; ő több testvérével együtt árván maradt és már 13 éves korában kenyerét kellett keresnie; iskoláit Kolozsvárt végezte 1864-ben, a jogot Pesten hallgatta; 1869-ben meghívták a nagyszebeni jogakadémia tanszékére, 1872-ben a kolozsvári egyetemre rendes tanárnak neveztetett ki, hol a római jogot adja elő; 1877–78. és 1887–88-ban a jog- és államtudományi kar dékánja volt; az I. alapvizsgálati bizottság másodelnöke, a r. kath. status igazgató-tanácsának tiszt. előadója, az erdélyi r. kath. irodalmi társulat tiszt. vál. tagja, egyházi főgondnok sat.
Nevezetesebb értekezései a Jogtudományi Közlönyben (1872. A haereditas jacens jogi természete, 1873. Képviselési elv a magánjogban, 1875. Tanulmányok a római családi jog köréből, 1879. A római jog czélja és helye tanulmányi rendszerünkben, 1883–84. Tanulmányok a magán jog dogmaticájából, A jogügylet), az Erdélyi Muzeumban (1880. Adalék a római rabszolgaság ismeretéhez), az Erd. Muzeum-Egylet kiadványaiban (III. 1886. A család- és családfői hatalom jogi jelentősége a rómaiaknál).
Munkája: A római jog történelme. I. kötet. Kolozsvár, 1892.
Kolozsvári tud. egyetem Almanachja és Gyalui Farkas szives közlése.
