Fábry János,

Teljes szövegű keresés

Fábry János,
főgymnasiumi tanár, szül. 1830. jul. 31. Losonczon Nógrádmegyében; a gymnasiumot szülővárosában, hol Szilniczky Mihály tanár megkedveltette vele a füvészetet, és Selmeczen Breznyik János és Király József vezetése alatt, a bölcseletet pedig Eperjesen Hazslinszky Frigyes és Vandrák András alatt végezte. Az 1848–49. szabadságharczban mint honvédtüzér, majd mint térparancsnoksági segédtiszt vett részt. A világosi fegyverletétel után Jánosiban (Gömörm.) mint nevelő működött, míg 1850-ben az osgyáni ág. ev. gymnasiumba tanárnak meghivatott. 1854-ben a bécsi egyetemen főleg Ettingshausen András tanár physikai s vegytani előadásait, Leydolt Ferencz polyt. tanártól az ásványtant és geologiát hallgatta. Az osgyáni és rimaszombati gymnasiumok egyesítése után rendes tanári működését a rimaszombati egyesült prot. gymnasiumban folytatta s többször az igazgatói hivatalt is viselte. Harmincznégy évig az összes természettudományokat tanította, beszerezvén a szakhoz nélkülözhetlen tanszereket és gyűjteményeket, behatóbban mégis a természetrajzzal foglalkozott. Az 1868–90. időszakban fentartott és igazgatott egy államilag segélyezett felsőbb leányiskolát és jelenleg is igazatója a gömörmegyei muzeumnak, észlelője a rimaszombati meteorologiai állomásnak és tagja több kulturális és tudományos egyesületnek. Felolvasó estélyeket rendezett és felolvasásokat tartott a felsőbb leányiskola s a gömörmegyei ált. tanítóegyesület körében. Növénygyűjtésének 42 évi eredményét rendezett herbariuma foglalja magában.
Tanulmányait megfelelő növényfejlődési és meteorologiai adatokkal közzé tette a M. Sajtóban (1857. 248. sz. Igénytelen szó a hazai füvészet érdekében), a rimaszombati gymn. Értesítőben (1858. és 1859. Rimaszombat viránya, 1862. Adalékok a dísznövények történetéhez); Az ötvenes és hatvanas években dolgozott a Hon, Vasárnapi Ujság (1863. A szőlő története) és Politikai Ujdonságok cz. lapokba; füvészeti kutatásairól irt a M. Növénytani lapokba (nevéről nevezte el Richter Aladár a szedernek egy uj, Rubus Fabryi Richt. Al. faját.) Ezeken kivül állandó munkatársa volt a Gömör, Gömöri Közlöny, Rozsnyói Hiradó, Gömör-Kishont sat. hetilapoknak és a Magyar Nyelvőrnek; névvel, névtelenül vagy álnévvel irt vezérczikkeket, ismeretterjesztő s tárczaczikkeket, necrologokat és egyéb közérdekű czikkeket.
Munkái:
1. Az állattan elemei. Gymnasiumok és ipartanodák alsóbb osztályainak használatára. Pest, 1864.
2. A növénytan elemei. Gymnasiumok és ipartanodák alsóbb osztályai számára. Pest, 1865.
3. Gömörmegye viránya. Pest, 1867. (Különnyomat a Gömör és Kishont egyesült vármegyék leirása cz. munkából.)
Szinnyei Könyvészete és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT