Erdős Aurél Gergely,
Erdős Aurél Gergely,
szent Ferenczrendi áldozópap és házfőnök, szül. 1830. február 26. Gyöngyösön Hevesmegyében iparos polgári szülőktől; a gymnasium hat osztályát szülővárosában végezte s 1845-ben a szent Ferenczrendbe lépett; a próbaévnek Szécsényben eltöltése után a két bölcseleti tanfolyamot a szegedi szerzetházban végezvén, 1848-ban a gyöngyösi kolostorba rendeltetett a theologia hallgatására. Windischgrätz és Schlick betörésekor Gyöngyös városa 150 főből álló önkéntes vadász-csapatot állított, melybe E. is állott és Schlick ellen a harcztérre vezényeltetett; részt vett a decz. 28. szikszói s 1849. jan. 4. kassai szerencsétlen csatákban. Ezen idő alatt a magyar honvédsereg szerveztetvén, a gyöngyösi önkéntes vadászcsapat feloszlott és E. ismét folytatta hittani tanulmányait Gyöngyösön és Kecskeméten. 1853. aug. 26. áldozó pappá szenteltetett föl és Szegedre rendeltetett mint bölcseleti tanár a rendi növendékek mellé; innét 1863-ban Kecskemétre helyeztetett át hittanárnak. 1868-ban kineveztetett Szolnokra házfőnök s plébános helyettesnek. 1877-től Szegeden, Szabadkán, Kaplonyban és jelenleg Kecskeméten házfőnök. 1868-tól 1891-ig három izben választották meg rendkormány tanácsossá.
Szent beszédei a Garay Alajos által szerkesztett M. Egyházi Szónok-ban (1862–64), a Füssy Tamás Katholikus Lelkipásztorában (1867. 1869.), a Karhecz Alajos szabadkai sz. Ferencz rendi házfőnök Hitszónoklati Folyóiratában jelentek meg; irt a Jász-N.-Kun-Szolnok cz. hetilapba (1877) Választ a keresztény tolerantia cz. czikkre; végre 20 pap-honvéd életrajzot irt az Ambrusféle Paphonvédek Albuma számára.
Szőllőssy Károly, Szerzetes Rendek I. 171. l.
Ambrus József, 1848–49. Pap honvédek Albuma, N.-Kikinda, 1892. I. 169. l. és önéletrajzi adatok.
